|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDBatman: Gyilkos tréfaKránicz Bence
Batman:
The Killing Joke – amerikai, 2016. Rendezte: Sam Liu. Forgalmazó:
Warner Home. 76 perc.
Személyes
beszámolókból szerezhetünk tudomást arról, hogyan dolgozták fel a mit sem sejtő
gyerekek 1990 januárjában az első magyar nyelvű Batman-képregényfüzet
okozta sokkot. A magyar kiadó ugyanis A
gyilkos tréfával indított, vagyis egy átlagos Batman-sztori helyett rögtön
az egyik legbotrányosabb, rendhagyó történetet választotta.
Alan
Moore író korábban a V mint vérbosszúban
és a Watchmen – Az őrzőkben kezdte ki
az álarcos igazságosztók mítoszát, elmekórtani esetekként ábrázolva hőseit, ám
Batmannel még messzebbre ment. Az az aljasság, amit a hős ősellensége, Joker
művel A gyilkos tréfában, bármilyen
fikcióban durva lenne, a fiataloknak szóló szuperhőstörténetek között pedig
jóformán azóta is párját ritkítja. Hogy megpróbálja az őrületbe kergetni Batman
szövetségesét, Gordon felügyelőt, Joker megnyomorítja, meztelenre vetkőzteti és
feltehetően meg is erőszakolja Gordon lányát. Az aktusról fotókat készít, majd
végignézeti azokat a foglyul ejtett rendőrrel, míg végül maga Batman is
kétségbe vonja, hogy van értelme az igazságért küzdeni, ha a Jokerhez hasonló
őrültek újra és újra szabadlábra kerülhetnek.
Az
idei rajzfilm-adaptáció precízen rekonstruálja Joker gaztetteit, vállalva a
magas korhatárbesorolást, ám a képregény lélektani hatását képtelen visszaadni.
Ennek elsősorban a Brian Bolland szürreálisba hajló rajzait leegyszerűsítő és
elszürkítő képi világ az oka, másrészt egy dramaturgiai baklövés. Az alkotók
ugyanis új történetszálat írtak Barbara Gordonnak, hogy közelebb hozzák őt a
nézőkhöz, a film első harmadában tehát Joker fel sem bukkan. A
képregénytörténet egyik legbrutálisabb sztorija elé ékelve azonban bármilyen
konfliktus súlytalan marad, a váltás pedig zavarbaejtő: mintha két külön filmet
látnánk. Eközben Batman szinte mellékszereplővé fokozódik le. Így a kegyetlen finálénak
sincs igazi ereje, amelyben a szuperhős ráeszmél, milyen meddő és abszurd is
voltaképpen a ténykedése.
Extrák: a következő DC-animáció reklámja.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 7 átlag: 6.43 |
|
|
|
|