|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziHoltpontVarró Attila
Point Break – amerikai,
2015. Rendezte: Ericson Core. Írta: Kurt Wimmer. Kép: Ericson Core. Zene:
Junkie XL. Szereplők: Luke Bracey (Utah), Edgar Ramirez (Bodhi), Teresa Palmer
(Samsara), Ray Winstone (Pappas). Gyártó: Alcon Entertainment. Forgalmazó: Big
Bang Media. Szinkronizált. 113 perc.
Akadnak egy
kultuszfilmnek olyan érdemei, amelyeket durván jogtalanság lenne számon kérni a
remake-jétől: az 1991-es Holtpont
esetében ilyenek az érzéki szépségű akciójelenetek, Kathryn Bigelow férfitest-fetisizáló
női tekintete, és a Reeves-Swayze sztárpáros napsugaras karizmája. Aligha
tartoznak azonban ezek közé a legendás akció-thriller úttörő kaszkadőrszámai és
a kiválóan adagolt fordulatok, amelyek egyrészt szoros egységben tartották a látványjeleneteket,
másrészt egyre mélyebbre húzták a nézőket a hőspáros drámájába. Az idei újrázás
a könnyebb kihívást választotta: miközben élesben felvett lélegzetelállító
sportmutatványai a világ lenyűgöző tájain magasan túlszárnyalják az elődöt
(helyenként annyira magasan, hogy már hitelüket vesztik), a történetmesélés
pályáján csupán csúfosan átbújik a léc alatt.
A kultfilm-remake-ekre
és „renegát rendőr”-sztorikra szakosodott Kurt Wimmer forgatókönyve alapjában
megőrzi az eredeti mesét a sötét oldal bűvkörébe kerülő beépült FBI-ügynökről,
ám forgatókönyve immár eleve akciómátrixra épít: öko-terrorista antagonistája
egy japán „poli-atléta” guru nyolcpontos bakancslistájának teljesítésével
próbál eljutni saját nirvánájába, ezzel biztosítva a tíz percenként kötelező
bravúrt mexikói barlangi ejtőernyős ugrástól („Az Ébredő Föld”), alpesi
magashegyi snowboardozáson át („A Jég Élete”) a venezuelai Angel Falls vízesés
szabad-szóló sziklamászásáig („A Hat Élet Mestere”). Erre a feladatra az
operatőr-rendező Ericson Core maximálisan meg is felel, de Wimmernek hála a
hamisítatlan extrémsport-pornó hatásszüneteiben cselekményvezetés helyett be
kell érnünk a szereplők között zajló mély értelmű eszmecserékkel a Lélek
természetéről és a Természet lelkéről („Az eszmék erősek, de egy
bálnavadászhajó erősebb”) – az összhatás olyan kiábrándító, mintha csak
Michelle Wild két eszméletlen ágyjelenet között füstölőt gyújtva
Coelho-idézetekkel tömné gang-banger partnereit a vágy filozófiájáról.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 45 átlag: 6.13 |
|
|
|
|