|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziA kincsBaski Sándor
Comoara – román-francia,
2015. Rendezte és írta: Corneliu Porumboiu. Kép: Tudor Mircae. Szereplők: Toma
Cuzin (Costi), Adrian Purcarescu (Adrian), Corneliu Cozmel (Cornel), Dan
Chiriac (Lica). Gyártó: 42km Film. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 89 perc.
A román új hullám a
kezdetektől fogva precíz koncepciók mentén kidolgozott, intellektuális filmeket
termelt ki, de öntudatosságával, absztrakt ideákhoz való vonzódásával Corneliu
Porumboiu még ebből a mezőnyből is kiemelkedni látszik. A Volt-e vagy sem? a román történelmi emlékezet sajátosságait
boncolgatta a hétköznapi abszurd prizmáján keresztül, míg a Rendészet, nyelvészet szó szerint a
törvény betűjét járta körbe, hasonlóan fanyar hangvételben.
Néhány balul sikerült
kitérőt követően A kinccsel ugyanott
folytatódik az életmű, de Porumboiu ezúttal még a korábbiaknál is kevésbé
engedi filmjét skatulyák közé szorítani. Most is a múltba próbál leásni, és nem
csak átvitt értelemben: két főszereplője a nagyapától örökölt ingatlan kertjét
túrja fel elrejtett kincsek reményében. Az egy nap egy éjszaka játszódó
történet során az unoka elmondásából megismerjük a ház eseménydús múltját (volt
német és szovjet tulajdonban is, óvodaként, istállóként és éjszakai lokálként
is funkcionált), de ezekkel az elejtett mondatokkal Porumboiu nem akar
semmilyen fajsúlyos állítást tenni.
Amikor kiderül, hogy a
földben talált kincseket a román állam lefoglalhatja magának a „nemzeti örökség”
védelmére hivatkozva, és be is futnak a rend őrei, joggal számíthatunk rá, hogy
a Rendészet, nyelvészet után szabadon
ismét a kisember és a hatalom egyenlőtlen küzdelmének leszünk tanúi – Porumboiu
mégsem nem üti le a kínálkozó ziccert. Hiába várnánk azt is, hogy a két
kincskereső a kapzsiságtól elvakítva egymás ellen forduljon, a rendező a film
elején felvetett Robin Hood-motívumot továbbgondolva egy váratlan csattanóval
zárja le a történetet. Nyitottsága, a cseh iskolát idéző fanyar humora teszi
figyelemre méltóvá A kincset,
cselekménye, alapötlete azonban csak félórára van hitelesítve; rövidfilmként
üdítően frappáns lenne, egészestés produkcióknak túlontúl vontatott.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 27 átlag: 4.81 |
|
|
|
|