|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDSzaffiVarga Zoltán
Magyar, 1985. Rendezte:
Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda.
Forgalmazó: MANDA. 77 perc.
Jókai-adaptációink egyik
legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az
egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból
származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az
egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett),
rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető
történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára
Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az
igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez
áll közel, de a Vukhoz is szorosan
kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz,
miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé
az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál:
kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában
éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt
motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt
menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl
markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is
(megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó
kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein
és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika
megírására is (!) kapható Puzzola.
A történelmi közeg
anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi
előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként
helyet kapott Pázmán lovag igazolja.
Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a
karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült –
jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt.
A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 44 átlag: 4.84 |
|
|
|
|