|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziSicario – A bérgyilkosHuber Zoltán
Sicario – amerikai,
2015. Rendezte: Denis Villeneuve. Írta: Taylor Sheridan. Kép: Roger Deakins.
Zene: Jóhann Jóhannsson. Szereplők: Emily Blunt (Macer), Benicio Del Toro
(Alejandro), Josh Brolin (Matt), Jon Bernthal (Ted). Gyártó: Black Label Media
/ Thunder road Pictures / Lionsgate. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált.
121 perc.
Nincsenek már dicsőséges
csaták és egymásnak feszülő seregek, a legújabb háborúk inkább az alattomos
fertőzésekhez hasonlítanak. Lassan, szinte észrevétlenül burjánzanak, és mikor
váratlanul kitörnek, mindent elpusztítanak. A katonák és civilek között végleg
elmosódnak a különbségek, a győzelem fogalma értelmezhetetlen. A mexikói
kartellek végeláthatatlan rémtettei kíméletlen pontossággal követik a mai
hadviselés logikáját. Denis Villeneuve (Felperzselt
föld) precíz nézőpontot választva rendkívül okosan közelít ehhez az
összetett témához. Kiábrándult látlelete a modern háborúk nyomasztóan erős
mozgóképes lenyomata és az elmúlt évek legjobb drogmozija egyben.
A fojtott szituációk és hasadó
személyiségek visszatérő motívumok a kanadai rendező életművében. Kerítések,
alagutak, útvesztők: szereplői most is végzetes határhelyzetekben kénytelenek
cselekedni, a szó konkrét és átvitt értelmében. Az újonc rendőrnő éjsötét
beavatás-története azt a félelmetes pillanatot ragadja meg, mikor a végzetes
kór már a bőr alá kúszott, de még nem csapott le. A szorongás nyugtalanító
érzése kísért, amit Roger Deakins lélegzetelállító képei és Jóhann Jóhannsson
vibráló zenéje tovább erősítenek.
Hőseink egy álomszerű,
mégis pokolian valóságos alvilágba ereszkednek le és a rájuk váró döntések
felzabálják őket. Szövevényes tabló helyett egyetlen akciót és három főbb
karakter sorsát követjük, akik az elkerülhetetlen jellemtorzulás egy-egy
jellemző stációját szimbolizálják. Aki egyszer érintetté vált, többé nem
menekülhet, a rettenet egyre közelebb merészkedik. A tomboló káosz helyett
elfogadható-e a kontrollált gonoszság, teszi fel a provokatív kérdését
Villeneuve, de a választ taktikusan a nézőre bízza. Filmje feszes thrillerként,
súlyos karakterdrámaként és a mexikói aktualitásokon túlmutató, komplex háborús
állapotrajzként is hibátlanul működik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 82 átlag: 6.02 |
|
|
|
|