|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziHolnapoliszSepsi László
Tommorrowland – amerikai, 2015. Rendezte: Brad Bird. Írta: Damon Lindelof, Jeff Jensen és Brad Bird. Kép: Claudio Miranda. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Britt Robertson (Casey), George Clooney (Walker), Hugh Laurie (Nix), Kathryn Hahn (Ursula). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 123 perc.
Saját tematikus vidámparkjainak
megfilmesítései közül a Disney eddig csupán a Karib tenger kalózai-franchise-zal ért el vitathatatlan sikert, az
Eddie Murphy-vel megtámogatott Elátkozott
kastély vagy a nótás kedvű barnamedvékre építő A házimaci gyorsabban buktak a radar alá, mint egy elszabadult
hullámvasút. A Holnapolisz ugyan nem
árasztja magából az önkizsákmányoló alibifilmek alsópolcos műanyagbukéját, de a
benne rejlő invenciók ellenére sem képes épkézláb keretsztorit gyúrni a Tomorrowland nevű látványpark köré.
Az optimista jövőkép emlékműveként szolgáló
retrofuturisztikus városban Brad Bird (Szuper
haver, Hihetetlen család) sikerrel örökíti tovább a vidámparkok és a
spielbergi blockbusterek imperatívuszát („ne gondolkozz, ámulj”), csak éppen a
pőre spektákulum ellenáll a narratívának. Az elkerekedett gyerekszemekben
gazdag nyitány városnézése után Bird mozija csupán villanásnyi képekkel bűvöli
nézőjét (és az jövővilágba röpített hősnőjét), de sem az A Boszorkány-hegy szüzséjét recikláló elnyújtott odaút, sem a
kiábrándító visszatérés nem ismétli meg az expozíció katarzisát. Ahogyan
szembehelyezkedik a jelenkori látványfilmekben eluralkodott apokaliptikus
képzelettel, úgy sodródik szükségképpen – a Bird munkáiban eddig jó érzékkel
elkerült – giccs felé, a Transformers
és Bosszúállók városrombolásainak
ellenében kiteljesedő utópia is csak néhány pillanatra enged teret a valóban
szárnyaló fantáziának (lásd az Eiffel-toronyból kilőtt rakétát). Amellett, hogy
a Holnapolisz egy robotkislány
alakján keresztül megpendít valamit a gyermeki nosztalgia perverzitásából,
zilált cselekményvezetésével és az Őrtorony
címlapgrafikáit idéző zárójelenetével épp azt illusztrálja: kreatív szempontból
a repetitív pusztulásképekkel szemben az álnaiv hurráoptimizmus sem
alternatíva.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 101 átlag: 5.71 |
|
|
|
|