|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDArzén és levendulaHorváth Balázs
Arsenic and Old Lace – amerikai, 1944. Rendezte: Frank Capra. Szereplők: Cary Grant, Priscilla Lane, Peter Lorre. Forgalmazó: Pro Video. 114 perc.
Hogy vehetnéd feleségül szerelmedet, ha négymillió szót írtál a
házasság ellen? Hogy indulhatnál nászútra, ha épp most tudtad meg, hogy kedves,
idős nénikéid méregkeverők, akik kegyeletből öreg, magányos férfiakat
szabadítanak meg „szenvedésüktől”? Az egyik testvéred Teddy Rooseveltnek hiszi
magát, a másik Boris Karloff hasonmása. Mindez csak néhány probléma, amit a
nagymenő író és színikritikus Mortimer Brewsternek (Cary Grant) meg kell
oldania egy hosszú halloweeni éjszakán Frank Capra vígjátékában.
A negyvenes évek elejére Capra, olyan filmekkel a háta mögött,
mint a Váratlan örökség, a Becsületből elégtelen vagy Az utca embere, már bőven az amerikai álom
egyik legfontosabb mozgóképes ideológusának számított. Kedvelt témája a
jószándékú, idealista egyén elkeseredett küzdelme a korrupt hatalommal szemben.
Rendíthetetlen optimizmusát több mint hetven év távlatából könnyen túlzónak
érezhetjük. Az Arzén és levendulában
azonban egy másik fontos tehetségét mutatja a rendező, a kiváló mesélőjét, aki
úgy ad elő, hogy teljesen belefeledkezünk a történetébe.
A film ugyanis, akárcsak az Ez
történt egy éjszaka, a színtiszta szórakoztatás jegyében született. A rendező
az általa már betéve ismert műfaj, a screwball
comedy alapjaira helyezi az alkotást. A végletekig precíz forgatókönyvnek
hála egyik őrült helyzetből a másikba csöppenünk, nincs megállás, pihenő vagy
üresjárat. Minden jelenet csúcsra járatja az abszurditást, minden karakter
mániákus, és mindig minden fokozható. A hebegő, kapkodó, fejvesztve rohangáló
Cary Grant talán soha nem volt ennyire vicces.
Az Arzén és levendula
igazi különlegessége azonban nem pusztán bolondosságában, hanem az azt átitató
fekete humorában rejlik. Sorozatgyilkosok, pszichopaták, őrültek, és jó pár
hulla körül bonyolódik a cselekmény, sötét és gonosz dolgokból tökéletes
vicceket csinálva. A rendezőt ismerőkben legfeljebb az kelthet hiányérzetet,
hogy Capra híres, a kisemberrel szembeni mély szimpátiája szintén a morbid
hangulat áldozatául esik. De ebben az esetben ez egy szükséges és belátható
áldozat.
Extrák: Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 258 átlag: 5.41 |
|
|
|
|