|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziVadregényVajda Judit
Vajda Judit
Into the Woods – amerikai, 2014. Rendezte: Rob Marshall. Írta: Stephen Sondheim musicaljéből James Lapine. Kép: Dion Beebe. Zene: Stephen Sondheim. Szereplők: Meryl Streep (Banya), Anna Kendrick (Hamupipőke), James Corden (Pék), Daniel Huttlestone (Jack), Emily Blunt (Pékné), Lilla Crawford (Piroska). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 125 perc.
Mivel
hazánkban csak 2014-ben mutatták be színpadon, nem olyan ismert, de az 1986-os
Lapine – Sondheim-musical, a Vadregény
afféle gyűjtőmeseként már a Shrek
előtt 15 évvel összetoborzott több képeskönyvnyi hőst, a belőlük összeálló
supergroup közreműködésével pedig jóízűen kiparodizálta a klasszikus
tündérmeséket. A színpadi eredetiből a Chicagót
és a Kilencet jegyző Rob Marshall
rendezett filmadaptációt, melyben Hamupipőke, Piroska, Aranyhaj és Az égig érő paszuly Jankója ad egymásnak
csúcstalálkozót, kiegészülve egy összekötő kerettörténettel, a Pék és a Pékné
sztorijával.
Ahogy a frappánsan felhasznált-kifordított
Grimm-mesék mindegyike kettős értelmű és valamiképpen az emberi életút fontos
eseményeire reflektál (a Piroska és a
farkas az ártatlanság elvesztésére, a Hamupipőke
a női határozatlanságra, az Aranyhaj/Rapunzel a gyerek kirepülésére a családi
fészekből és ezzel szoros összefüggésben az öregedéstől való félelemre, Az égig érő paszuly pedig arra, milyen
nehézségekkel küzd egy egyedülálló anya), úgy a cselekmény gerincét alkotó, a
gyermektelen Pék házaspárról szóló história is hasonló problémát fogalmaz meg
szimbolikusan. A két hős elkeseredetten szeretne szülővé válni, ez azonban
biológiai és természetfeletti okok miatt nem történhet meg – ha azonban
teljesítenek bizonyos teljesíthetetlen próbákat, összejöhet a hőn áhított
gyermek. A boszorkány figura által kiszabott, több elemből összeálló
feltételrendszer így egyszerre utal a meddőség elleni kezelések passiójára és
azokra a későbbi hányattatásokra, ami majd szülőként vár rájuk. Ez a modern kor
embere számára is átélhető, egyszerre metaforikus és szórakoztató mese azonban
másfél óra után kifullad – a gond csak az, hogy a Vadregény játékideje bő két óra, az utolsó félóra semmitmondó
locsogása pedig jócskán visszavesz az addigi hatásból.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 200 átlag: 5.73 |
|
|
|
|