|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziA Szépség és a SzörnyetegSepsi László
La belle et la bête –
francia-német, 2014. Rendezte és írta: Christophe Gans. Kép: Christophe
Beaucarne. Zene: Pierre Adenot. Szereplők: Léa Seydoux (Szépség), Vincent
Cassel (Szörnyeteg), Euardo Noriega (Perducas), Audrey Lamy (Anne). Gyártó:
Eskwad / Pathé / TF1. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált.
112 perc.
A multiplex-kompatibilissé varázsolt
tündérmese-átiratok az utóbbi években Hollywood egyik jellemző filmtípusaként
egyszerre próbálták megszólítani az Alkonyaton
edzett tinédzserközönséget és velük együtt bevonzani a mozikba az egész
családot. A nyolc éves hiátus után újra előbukkant, a Farkasok szövetségének köszönhetően hajdan a Hollywooddal versengő
francia zsánerfilm egyik ígéretének számító Christophe Gans A szépség és a szörnyeteg friss
verziójával hazai pályán próbálja letámadni a tengerentúli konkurenciát. A
kanonizálatlan korábbi verziók ellenében leginkább francia szerzőkhöz (a
történetet először ezen a címen lejegyző Villeneuve-höz, illetve az azt
gyerekeknek átszabó Beaumont-hoz) kötődő mese markánsan jelzi a film nemzeti
identitását, ugyanakkor széles körben is elég ismert ahhoz, hogy piacképes
produktum lehessen a végeredmény.
Gans és stábja hűségesen
reprodukálja a Tükröm, tükröm vagy a Hófehér és a vadász barokkosan cizellált
vizuális világát, és az alaptörténet egyik legnagyobb kihívását – hogyan lesz a
Stockholm-szindróma kétszeplős klasszikusából fantasy-kalandfilm – is sikerrel
állja anélkül, hogy túlzottan széttartó mellékszálakkal hígítaná fel a
címszereplők közt bimbódzó románcot. Az elsősorban a grandiózus finálé
érdekében – ahol végre életre kel a kastély növényzete és még gólemek is
előkerülnek – a cselekménybe illesztett haramiák remek apropót biztosítanak
arra, hogy az indulása óta a horrorfilm felé húzó Gans kiélhesse ilyen irányú
hajlamait, ezzel együtt pedig a mesei alapokon túl további látványfilmes
potenciállal ruházza fel adaptációját. A
szépség és a szörnyeteg nem céloz magasabbra hollywoodi társainál, de
külcsínben és történetvezetésében egyaránt sikerrel kínál francia nyelvű
alternatívát – miközben néhány elkapott pillanat erejéig némi szelíd erotikával
is sikerül túllépnie a steril tengerentúli szabványon.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 164 átlag: 5.78 |
|
|
|
|