|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1999/július
|
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista
• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziMr. JonesKovács Marcell
Mr. Jones – Mr. Jones, amerikai, 2013. Rendezte és írta: Karl Mueller. Kép: Mathew Rudenberg. Zene: Herwig Mauer. Szereplők: Jon Foster (Scott), Sarah Jones (Penny), Mark Steger (Mr.
Jones), Faran Tahir (Az
antropológus), Stanley B. Herman (Az idős újságíró). Gyártó: Preferred
Content/Preferred Film & TV. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 90
perc.
A
legcinikusabb slasher-filmek ellenszenves, a szigorú büntetésre rászolgáló
hőseinek közvetlen leszármazottjait tisztelhetjük a Mr. Jones ifjú művész-párocskájában. A házi videós stílusban
készült erdei horror főszereplői feladják városi életüket és a hegyekbe
költöznek, hogy megfeneklett kapcsolatukat rendbe hozzák. Az ideggyenge Scott
dokumentumfilmes ambíciókat dédelget, és Penny a természetfilmes projekt
kedvéért parkolópályára állítja saját fotós karrierjét. A film a kényszeresen
videózó Scott felvételeiből áll össze, és ezeken a fiatalok olyan sekélyes
művészpalántákként jelennek meg, hogy az első perctől kezdve türelmetlenül
várjuk a fák közül előbukkanó sorozatgyilkos háborús veterán remetét vagy az
emberevő rozsomákot. De csak egy fekete csuhás, néma képzőművész bukkan fel,
aki rőzsevesszőkből fabrikált félelmetes madárijesztőivel riogatja az erdő
lakóit. Az események azután rémálomszerű fordulatot vesznek, és a
hallucinációkban bővelkedő folytatás már sokkal inkább idézi az Útvesztőbent, mint az Ideglelést.
A rendezőként most debütáló Karl Mueller a kisköltségvetésű
horror kedvelői számára ismerős lehet a Hasadás
című, egyetlen légópincében játszódó, keservesen hosszú világvége-mozi
írójaként. Szimpatikusan forrástakarékos filmjében ezúttal is előfordulnak
érdekes gondolatok, némi igyekezettel akár a művészet feladatáról szóló
eszmefuttatásként is értelmezhetőek a látottak. A film utolsó húsz percének
zsibbasztó látomás-orgiája izgalmas befejezése lehetne a rendhagyó
turista-horrornak, de mind képileg, mind üzenetében közhelyes, a szokásos
kérdéseket veti csak fel. Amit látunk, vajon a valóság vagy látomás? Talán az
egész történet a szereplők elméjében játszódik le? És meddig tart még?
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 289 átlag: 5.53 |
 |
|
|
|
