|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1999/július
|
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista
• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
 |
|
 |
|
|
|
|
DVDBrazilCzirják Pál
Brazil – angol, 1985. Rendezte: Terry Gilliam. Szereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin, Robert De Niro. Forgalmazó: Wiamfilm. 137 perc. Van valami hátborzongatóan
bizarr abban, amikor közel harminc év távlatából nézzük vissza Terry Gilliam Brazilját. A nyolcvanas évek derekán
készült és szinte születése pillanatában kultikussá vált sci-fi ugyanis olyan
utópikus társadalom képét vetíti elénk, amelynek azóta mind több eleme látszik
megvalósulni. A munkájukat gépiesen végző, különféle képernyők, billentyűzetek
és telefonok között tengődő kishivatalnokok világa, az egymástól tökéletesen
elkülönülő kasztok megingathatatlan rendje, a mindenkire kiterjedő, totális megfigyelésen
és ellenőrzésen alapuló, terrortámadásoktól rettegő rendőrállam víziója zavarba
ejtően sok ismerős jegyet hordoz. Erre az alkotásra nagyon is tényszerűen illik
rá a más esetekben elkoptatottnak tűnő megállapítás: aktuálisabb, mint valaha.
Gilliam
filmjének zsenialitása azonban nem egyszerűen az orwelli ihletésű történetvilág
egyre erősödő időszerűségében rejlik, hanem abban a határtalan
ötletgazdagságban is, amellyel a rendező minden apró részletre odafigyelve
kerek egésszé tudta formálni pesszimista jövőlátomását. A szorongatóan szűk
terek labirintusa, a retro és futurisztikus karakterjegyeket ügyesen vegyítő
látványvilág, a kissé monomániás, mindazonáltal igen intenzív zenehasználat, a
mindenütt visszaköszönő jelmondatok és szlogenek áradata, az abszurd
szituációkat halmozó dramaturgia egyaránt hozzájárul a kibontakozó univerzum
páratlan szuggesztivitásához. Nem kétséges tehát, hogy a Brazil alapmű – akár a rendező, akár a műfaj rajongói számára.
A
film szerencsére jelentőségéhez méltó formában került korongra. Kifogástalan
kép- és hangminőségben tekinthető meg, az angol hangsáv mellett akár magyar
szinkronnal is. Ez utóbbi ráadásul klasszikus, igényes munka – Forgács Gábor,
Végh Péter vagy Xantus Barbara például igazán jó választásnak bizonyult.
Extrák:
a legtartalmasabb talán az a félórás, egykorú dokumentumfilm a forgatásról,
amelyben Gilliam mellett megszólalnak a fontosabb szerepeket alakító színészek
vagy Tom Stoppard, aki a forgatókönyv egyik társírójaként működött közre. De
találunk még a lemezen különálló interjúkat a jelmeztervezésről és a
filmzenéről, továbbá alternatív befejezést, eredeti mozielőzetest, képgalériát.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 402 átlag: 5.49 |
 |
|
|
|
