|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Mozi360Baski Sándor
360 – brit-francia-brazil-osztrák, 2011. Rendezte: Fernando Meirelles. Írta: Peter Morgan. Kép: Adriano Goldman. Zene: Robert Burger. Szereplők: Maria Flor (Laura), Sir Anthony Hopkins (John), Jude Law (Michael Daly), Rachel Weisz (Rose), Ben Foster (Tyler). Gyártó: BBC Films / UK Film Council / ORF. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 110 perc. Az Azután hűvös kritikai fogadtatása a jelek szerint nem szegte kedvét Peter Morgannek: az egyik legnevesebb kortárs brit forgatókönyvíró új filmjében ismét párhuzamos történetekkel zsonglőrködik. Míg a Clint Eastwood rendezte misztikus drámában mindössze három ember sorsát követhettük nyomon, a 360-ban – vérbeli mozaikfilmhez méltón – legalább tíz karakter életébe pillanthatunk bele. Bár a stáblistán nincs feltüntetve, a film alapötlete minden valószínűség szerint Arthur Schnitzler drámájából (Reigen), illetve a belőle készült Max Ophüls adaptációból ered (Körbe-körbe, 1950), amelyben a századfordulós Bécs különböző státuszú polgárai bonyolódnak egymással házasságtörő kalandokba. Morgan a cselekményt nem, csak az elbeszéléstechnikát vette kölcsön: a 360-ban is egymásnak adják át a szereplők a stafétát, vagyis az új karaktereket mindig a régiek vezetik be a történetbe, mígnem a fináléban – a címnek megfelelően – visszatérünk a kiindulópontba. Iñárritu Bábeléhez hasonlóan a 360 sem elégszik meg azzal, hogy egy szimpla társadalmi tablót – pontosabban mozaikot – mutasson be, az aktuális trendeknek megfelelően a globális világfalut jelöli ki a cselekmény helyszínéül. Bécstől Pozsonyon és Párizson át Londonig és Denverig vezet a szereplők útja – akad köztük szlovák call girl, angol üzletember, algériai fogorvos, brazil emigránslány és orosz maffiózó is. A konfliktusok természetesen a szerelem és a szex körül bonyolódnak; határhelyzetben van mindenki: vagy a vége felé járnak egy kapcsolatnak, vagy épp egy újba kezdenének bele.
Egyik epizód sem érdektelen, hála Fernando Meirelles intim pillanatokra fókuszáló, érzékeny rendezésének és a jól összeválogatott színészgárdának, de a részletekből nem áll össze semmilyen átfogó egész. A mozaikfilmek többségéhez hasonlóan a 360 is csupán a „minden mindennel összefügg” tételét ismétli el sokadszorra, így akár a Felhőatlasz realistább, földhözragadtabb verziójaként is nézhetjük.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 601 átlag: 5.32 |
|
|
|
|