KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Zorba, a görög

Bocsor Péter

Zorba the Greek – amerikai–angol–görög, 1964. Rendezte: Mihalisz Kakoiannisz. Szereplők: Anthony Quinn, Alan Bates, Irene Papasz. Forgalmazó: 20th Century Fox. 142 perc.

A szirtaki mindenki számára a görög nép lelkületét, felhőtlen életörömét és összetartozását fejezi ki. Noha a hagyományos görög népi kultúrát idézi, kevesen tudják, hogy ez a tánc a Zorba, a görög rendezőjének pontos utasításai alapján született, és csupán a film első vetítésekor kapta a szirtaki nevet. Kakoiannisz kérésére a koreográfus (Giorgosz Proviasz) különböző hagyományos táncok elemeit keverve olyan koreográfiát alkotott, ami a nyugati néző számára érthetően fogalmazza meg a görög identitás lényegét. Ehhez azonban egyensúlyt kellett teremteni ennek az identitásnak az alapvető kettőssége, a görögöket a nyugati kultúrához kapcsoló antik múlt és a mindennapokat a legutóbbi időkig meghatározó keleties kultúra között. Mikisz Theodorakisz zeneszerző kifejezetten a nyugati ízlést tükröző, fülbemászó zenéjével kísérve, a film védjegyének számító táncos jelenetekben a főszereplőt alakító, mexikói–amerikai származású Anthony Quinn úgy képes megjeleníteni a görög néplelket alapvetően meghatározó életörömöt, jókedvet – azaz a nehézségeken rendre felülkerekedő vitalitást –, hogy közben rejtve marad az egységes nemzeti identitás jellemzően konstruált, mesterséges volta.

A film sikerét általában is a legkülönbözőbb ellentétek feloldásának szándékával lehet magyarázni. Az alapjául szolgáló regény az Alexisz Zorbasz élete és kalandjai, Nikosz Kazantzakisz 1946-ban görögül megjelent műve, amelyben egy nyugatias műveltségű, fiatal görög értelmiségi és egy rejtélyes, tanulatlan bölcs barátsága áll a középpontban. Kakoiannisz hét Oscarra jelölt és hárommal ki is tüntetett (illetve számos egyéb rangos elismeréssel övezett) filmjében a fiatal férfi szerepét egy krétai utazásra induló angol író veszi át, és így a regényhez képest tovább nő a két férfi közötti kulturális szakadék, amely felett azonban a kapcsolatuk megerősítésével hidat vernek. Emellett az írót megformáló Alan Bates halk szavú, mára kissé erőtlennek ható alakítása a rendező szerint „remek ellensúlya Anthony Quinn-nek, aki néha valósággal leugrik a vászonról”.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között megtaláljuk a rendező audiókommentárját, egy életrajzi filmet Anthony Quinnről, illetve alternatív kezdést és egy kisfilmet a forgatásról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11090