KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Géppisztolyos prédikátor

Sepsi László

Machine Gun Preacher – brit, 2011. Rendezte: Marc Forster.Írta: Jason Keller. Kép: Roberto Schaefer. Zene: Asche & Spencer. Szereplők. Gerald Butler (Childers), Michelle Mongahan (Lynn), Souleymane Sy Savane (Deng), Michael Shannon (Donnie). Gyártó: Relativity Media. Forgalmazó: Feliratos. 129 perc.

Marc Forster megmagyarázhatatlan vonzalma a gyerekmentő férfiemberekhez két művész-értelmiségi figura (az Én, Pán Péter és a Papírsárkányok írói) hőssé emelése után ezúttal egy harcos pótapában tetőzött. Az ex-motoros Sam Childers a kilencvenes évek elején tette le a tűt és vette fel a keresztet, majd néhány évnyi rehabilitáció után Isten katonájaként indult harcba Fekete-Afrika egyik „elfeledett háborújában”: a kezdetben ártalmatlan templomépítési projektnek köszönhetően Childers mindinkább bevonódott a helyi konfliktusokba, és a mai napig üldözi fakultatívan választott nemezisét, a Lord's Resistance Army néven futó gerillaszervezet despotáját, Joseph Kony-t.

Habár a két önjelölt és küldetését az Úrtól származtató fanatikus csatározása önmagában is bámulatos filmanyag lehetne, Forstert érezhetően nem érdekli más, minthogy kifaragja a „Machine Gun Preacher” esendő szentjének márványszobrát. Így a Géppisztolyos prédikátor sorra hagyja ki a felmerülő ziccereket, kezdve a címszereplő motivációjának és személyiségrajzának elnagyolásával, majd folytatva a felmerülő anomáliák – a hübrisz, a fanatizmus és a hit robbanékony kevercse egy AK-47-est lóbáló hillbillyben – szolid elmaszatolásával, miközben a bálványemelés hevében olyan mellékes apróságok sikkadnak el, mint a valódi Childers esete a fegyverkereskedelemmel. Forster prédikátora egydimenziós akcióhős, aki egy bő két órás Hallmark-tévéfilmben találta magát: a „true story” szorításában a cím által beígért akciópotenciál végképp elsorvadt, de csak néhány (ál)naiv közhely sarjadt a helyén. A Géppisztolyos prédikátor kikerüli a fejlett Nyugat afrikai szerepvállalásával kapcsolatos ellentmondásokat, hogy a játékidő végeztével csak annyi derüljön ki: a mozitermen kívüli világ még mindig teli van rossz helyekkel, és kész szerencse, hogy ilyen férfiak küzdenek a jobbításukért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10976