|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDA Mephisto-keringőPápai Zsolt
Mephisto Waltz – amerikai, 1971. Rendezte: Paul Wendkos. Szereplők: Jacqueline Bisset, Alan Alda, Barbara Parkins. Forgalmazó: Fantasy Film. 109 perc. A hatvanas–hetvenes évek fordulójának válságkorszakában boldog-boldogtalan készíthetett filmet Hollywoodban, és számos alkotó tûnt fel a semmibõl, majd tûnt el a semmibe. A tévérendezõ Paul Wendkos sok társához hasonlóan csak rövid ideig lubickolt a fõsodorban, hiszen a gyorsan változó áramlatok hamar partra vetették. Három hollywoodi nagyjátékfilmje között A Mephisto-keringõ volt az utolsó, ami ugyan nem a korszak legjobb mozija, de nincs híján az értékeknek.
A Rosemary gyermeke ihlette mese lényegében arról szól, hogy a Sátán miként keríti hatalmába a hiúságtól, féltékenységtõl és kéjvágytól fertõzött embert, mindazonáltal A Mephisto-keringõben – Polanski mestermûvével összevetve – kicsit akadozó a cselekményvezetés és a színészek is gyengébbek. Ezekért kárpótol viszont a fordulatos történet és a míves – igaz, némi modorosságtól sem mentes – anyag-megmunkálás. Wendkos az események tárgyalása során nagy erõfeszítéseket tesz arra, hogy belemásszon a nõi fõszereplõ pszichéjébe, és az ott zajló folyamatokat hatalmas technikai arzenál mozgósításával igyekszik bemutatni. Torzító optikákat és szûrõket használ, fátylakkal alakítja sejtelmesebbé képet, markáns színstilizációval és lassításokkal él. A hatást a lidérces kísérõzene teszi teljessé, amit Jerry Goldsmith Liszt-mûvek (Mephisto Waltz; Haláltánc) motívumaiból alkotott.
A Mephisto-keringõ a magát keresõ Hollywood tipikus terméke. A témája látszólag újszerû, a kivitelezése merész – az eredetiségnek és a szolgai trendkövetési vágynak különlegesen izgalmas hibridje.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1120 átlag: 5.61 |
|
|
|
|