KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/június
KRÓNIKA
• N. N.: A 46. Országos Film És Video Fesztivál díjai
• N. N.: Meghalt Oliver Reed
• N. N.: Közlemény
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Mihancsik Zsófia: A pusztulás ködképei Beszélgetés háborúról, médiáról
• Schubert Gusztáv: Egy tiszta háború NATO-show
• Hirsch Tibor: Rambo a Balkánon Hollywood háborúi
DOKUMENTUMFILM
• Tar Sándor: Egy más világ boldogsága Pipacsok
• Dér András: Meghalt a doksi, éljen a doksi! Dokumentum-válság
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Bikácsy Gergely: Hideg barokk, hontalan pompázat Kubrick labirintusa
• Varró Attila: Pedofilm Stúdiók és függetlenek
• Nádori Péter: Billy hatalmas mákja Buffalo ’66
• Csejdy András: Budoár rock Velvet Goldmine
FESZTIVÁL
• Erhardt Miklós: Túlélő főzet Közép-európai filmavantgárd
• Antal István: Fekete leves Osztrák kísérleti filmek
• Déri Zsolt: Ahol a rendezők a sztárok Rotterdam
KRITIKA
• Somogyi Marcell: Elvonó Cukorkékség
• Bérczes László: Nem pont úgy Gadjo dilo
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső
• Bori Erzsébet: Agyament Harry
• Kis Anna: Marvin szobája
• Vidovszky György: Carla új élete
• Turcsányi Sándor: A csaj nem jár egyedül
• Pápai Zsolt: Mint a hurrikán
• Korcsog Balázs: Kísértethajó
• Tamás Amaryllis: Pleasantville
• Zsidai Péter: Üzenet a palackban
• Harmat György: Telitalálat a szívbe
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: A tápászkodó oroszlán Szergej Mihajlovics Eizenstein: Válogatott tanulmányok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Sivatag

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Egymásra nézve

Kránicz Bence

Magyar, 1982. Rendezte: Makk Károly. Szereplők: Jadwiga Jankowska-Cie¶lak, Grazyna Szapolowska, Jozef Króner, Andorai Péter. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 104 perc.

 

„Aki az igazságot ki meri mondani, az buzi.” Ezzel a mondattal foglalta össze 1982-ben Spiró György, hogy szerinte mi Makk Károly filmjének legfőbb állítása. Spiró a Filmvilágba írt kritikájában az idézett tétel alapján gyakorlatilag szemétre valónak ítéli az Egymásra nézvét, és ha tényleg ez volna a film tanulsága, úgy valóban kínos, hazug és védhetetlen fércművel lenne dolgunk.

Spiró szövege elgondolkodtató, de több mint harminc év távlatából úgy tűnik, a premier idején az akkor tabusértőnek számító alaphelyzet megemésztése – két nő egymásba szeret, sőt közös ágyjelenetük is van! – mintha túlságosan lefoglalta volna az ítészek műértelmező energiáit. Talán mondhatjuk, hogy az idő Makkot igazolta, és az Egymásra nézve lényegéről a Spiróénál többet mond egy másik sommás megállapítás, a lapszerkesztő Erdős elvtársé, aki a film elején rezignáltan közli az egyik hősnővel: „A szív arra való, hogy megszakadjon, Lívia.”

A filmet nézve valóban megszakad a szív, mert a hősök, miként a tragikus románcokban általában, egyszerűen képtelenek a boldogságra, és az az érzésünk, a sorsukat nehezítő külső körülmények nélkül sem alakulhatna tartós párkapcsolattá héjanászuk. Az izgága, neurotikus újságíró, Szalánczky Éva elcsábítja a rideg katonatiszt férje mellett sínylődő kolléganőjét, de ebben a csábításban nemcsak az igaz szerelem mágneserejét, hanem Éva akarnokságát is felismerhetni: csak azért is megszerzem, akit akarok! Lívia pedig bárkinek örül, aki mellett rövid időre megfelejtkezhet szeretetlen férjéről – utalnak is rá, hogy Éva előtt az Igazság nevű lapnál dolgozó nőcsábász riporterrel is viszonya volt, de legalábbis sokatmondóan üldögéltek együtt füstös presszókban.

Persze külső nehézségből is akad bőven, elsősorban a leszbikus kapcsolat botránya. A nőszerelmet a korabeli magyar társadalomban bornírt értetlenség és gyanakvás övezte, ahogy azt Blindics őrnagy tétova kérdései is mutatják. „Mit csinálnak maguk az ágyban?” – faggatja Líviát az őrnagy, és zavarát a valóság visszhangozza. Báron György ismeri be egy másik korabeli filmvilágos kritikában: Makk filmje előtt „nehezen tudta elképzelni, hogy az azonos neműek szerelme ugyanolyan teljes, izgalmas és harmonikus lehet, mint a különneműeké.”

A ma már csak a történetbeli kontextusába visszavetítve botrányos, viszont továbbra is bonyolult és szép szerelmi kapcsolat mellett kevésbé izgalmas az Egymásra nézve közéleti szála, amelyben Éva és Erdős elvtárs vívják meg a maguk csatáit cenzúra, 56 és igazmondás dilemmáiról. Akkoriban bátorságra vallott, hogy 56-ot forradalomnak nevezik a filmben, ám Makkot nem igazán érdekelhette a politikai háttér. A románcról akart mesélni, bizonyára ezért is hagyta el az intellektualizáló-modernista nyomozáskeretet az alapanyagként szolgáló Galgóczi Erzsébet-kisregényből.

Extrák: Gelencsér Gábor beszélgetése Makk Károllyal és Andor Tamás operatőrrel, amelyből sokat megtudunk arról, milyen ambíciókkal és munkamódszerrel látott neki a rendező a filmnek; előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12951