KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/május
KRÓNIKA
• Durst György: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Enyedi Ildikó: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Körösi Zoltán: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• Kövesdy Gábor: Javaslat a fiatal filmeseknek kiírandó Bódy Gábor Ösztöndíj megalapítására
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
• (X) : Jack Nicholson filmjei videokazettán
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Yuppie-k legyünk vagy szabadok ...? Fiatal filmesekkel beszélget Grunwalsky Ferenc
• Kövesdy Gábor: És mégsem forog Premier plánban a fiatal filmesek
• Varga Balázs: Külön utakon Elsőfilmek
• Zalán Vince: Öröm-szótár Bóbita

• Szilágyi Ákos: Száz év halál Alekszej German Halott Oroszországa
• Bori Erzsébet: Víziók a lápon Kusturica Balkánja
• Dániel Ferenc: Rom a Drinán Emlékeztető Ivo Andrićért
• Spiró György: Latrok a kereszten Sebek
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: A nagy medve kis fiai Berlin
• N. N.: A 49. Berlini Filmfesztivál díjai

• Földényi F. László: „Berlin a miénk, Juszuf!”… Városfilmek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Megtört lendület Késői sorok Kardos Ferencről
MULTIMÉDIA
• Janisch Attila: Álmodjunk-e szupertérhatású digitális Giocondáról? Újrateremtett világok
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Öregember, megnyesett szárnyakkal Kínai védelem
• Nádori Péter: Boldogtalanság plusz Boldogság
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Élet, amiről az angyalok álmodnak
• Bikácsy Gergely: A Vendôme tér asszonya
• Békés Pál: Little Voice
• Békés Pál: Erzsébet
• Harmat György: Központi pályaudvar
• Mátyás Péter: 8mm
• Turcsányi Sándor: Első látásra
• Hungler Tímea: Austin Powers
• Tamás Amaryllis: A velencei kurtizán
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Tiramisu

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Újra együtt

Vajda Judit

10 Years – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Jamie Linden. Kép: Steven Fierberg. Zene: Chad Fischer. Szereplők: Channing Tatum (Jake), Rosaria Dawson (Mary), Justin Long (Marty), Chris Patt (Cully), Oscar Isaac (Reeves), Ari Gaynor (Sam). Gyártó: 33andOut Productions. Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Nem mostanában történt, hogy a vígjáték zsánerén belül önálló alműfajjá nőtte ki magát az osztálytalálkozót megörökítő komédia, és a jelek szerint még mindig népszerű. Az egy idő után mindenkit utolérő nosztalgikus érzést tematizáló művek széles skálán mozognak: a közkedvelt motívum szexkomédiától (Zack és Miri pornót forgat) kezdve debilvígjátékokon (Amerikai pite: A találkozó, Romy és Michele) át fekete humorral dolgozó alkotásokig (Otthon, véres otthon) sok helyen felbukkan, leggyakrabban talán mégis édes-bús tragikomédiák alapanyaga.

Utóbbi megközelítésben a 2011-es évben két amerikai független film is született a témában: a régi osztálytársakkal találkozás élményét az álomnő utáni múlhatatlan vágyakozással vegyítő Szédületes éjszaka után most itt van a középkaliberű sztárparádét (Channing Tatum, Chris Pratt, Rosario Dawson, Justin Long, Oscar Isaac) felvonultató Újra együtt. Jamie Linden rendezői bemutatkozásában egy csapat fiatal, de már megállapodott felnőttet figyelhetünk, akik tízéves osztálytalálkozójukon adnak ismét randevút egymásnak, egyesek házastársakkal vagy tartós partnerekkel kiegészülve.

A csapongó beszélgetések szilánkjaiban menthetetlenül széthulló, így látszólag mindenféle cselekmény nélküli műről pozitívumként mindenképpen elmondható, hogy parttalanságával és céltalanságával hitelesen adja vissza a való élet osztálytalálkozóit, ahol valószínűleg mindenki hasonlóan érzi magát, mint az Újra együttet nézve, és a végén csak a sok felesleges fecsegésre és értelmetlen üresjáratra emlékszik. Az improvizációnak tűnő jelenetek ugyan lehetőséget adnak a rengeteg fiatal tehetségnek a máshol ritkán látható természetes, hétköznapi játékra, amit egy darabig valóban öröm nézni, de pusztán helyzetgyakorlatok egymásutánjából még soha semmi jó nem sült ki – és ez most sincs másként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12519