KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/április
KRÓNIKA
• (X) : Avantgárd húsvét
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
• (X) : 46. Országos Független Film- és Videó Fesztivál
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: És mégis mozog Játékfilmek
• N. N.: A 30. Magyar Filmszemle díjai
• Bikácsy Gergely: Az őrangyalom egy barom Visszatérés
• Muhi Klára: Szemszáj Kisjátékfilmek
• Schubert Gusztáv: És a hajó megy Dokumentumfilmek
• Gayer Zoltán: Tetszhalál Dokumentum-válság

• Ágfalvi Attila: Ha nincs Isten… Claude Chabrol
• Nánay Bence: CineMAO Godard maoista korszaka
• Csantavéri Júlia: Saudade Utazás a világ kezdetéhez
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Egy kalap alatt Thesszaloniki
MULTIMÉDIA
• Herpai Gergely: Az eszköz édesíti a célt Stratégiai játékok

• Halász Tamás: Határátlépés Magyar táncfilmek
• Csala Károly: Filmgörögségünk Hepp József és a hellén film
KRITIKA
• Barna Imre: Mama, győztünk! Az élet szép
• Báron György: Kukkolás Születésnap
• Galambos Attila: Egy megrögzött modernista Az örökkévalóság és egy nap
• Gyurkovics Tamás: Rosszmáj Európa Expressz
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Az őrület határán
• Hirsch Tibor: Életem szerelme
• Varró Attila: Faculty - Invázium
• Ágfalvi Attila: Taxi
• Gyurkovics Tamás: Patch Adams
• Nevelős Zoltán: Amerikai história X
• Lémy Benkő Attila: A szerelem hálójában
• Hungler Tímea: Édesek és mostohák
• Somogyi Marcell: Szentfazék
• Tamás Amaryllis: Vérvörös
• Vidovszky György: Simon Birch, a kisember
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Miért Rex?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tomb Raider

Kömlődi Ferenc

 

A Tomb Raider se kerülhette el végzetét: jó hollywoodi szokás szerint megfilmesítették, kivesézték, megszentségtelenítették. Az „eseményt” óriási csinnadrattával harangozták be, Lara-jelöltek jöttek és mentek, míg rá nem bukkantak a mellbedobással nyerő Angelina Jolie-ra. Hogy miért pont ő lett a kiszemelt, s nem egy B-szériás modell, esetleg hasonló (valószínűleg még előnyösebb) anatómiai tulajdonságokkal bíró pornósztár, csak az alkotók (?) és a marketingguruk tudják. Merthogy Jolie kisasszony színészi produkcióját – az egyetlen John Voightot leszámítva – csak a többi, valószínűleg D- és E-kategóriás aktor múlja alul. Na és a rendezés, a forgatókönyv, a produceri munka. A vizualitás csak-csak eldöcög, igaz, ennyi a minimum, amit egy mai hollywoodi mozitól elvárhatunk. Szerencsétlen egybeesések következtében, adott esetben (sajnos) a maximum is.

Hiába száguld a hősnő kontinensről kontinensre, mégis döcög a történet, kidolgozatlanok (pontosítsunk: egyáltalán nincsenek kidolgozva) a karakterek, a szokásos giccsbe hajló szentimentalizmus (apa-lány viszony), high tech csúcsbutaságok, amúgy akció akciót követ, változatos gyilok-módozatok (első, s leghatékonyabb az ősi hasba-rúgás), gigászira (galaktikusra, sőt univerzálisra) turbózott, mitikus szósszal (popularizált kabbala, popularizált buddhizmus) lebutított összeesküvés-elmélet. A szálakat – mint az utazási irodák pompás katalógusaiban – angol kastélyokban, velencei palotákban, Angkor erődtemplomaiban, örök hófedte sarki tájakon szövik. Illuminátusok a főszereplők: szegény Robert Anton Wilson, tőle is zanzásítottak a „szerzők”… Egyéb források: Indiana Jones, Mátrix stb., stb. Az eredeti Larát, a cyberhősnőt viszont elfelejtették. Kár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3418