KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/április
KRÓNIKA
• (X) : Avantgárd húsvét
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
• (X) : 46. Országos Független Film- és Videó Fesztivál
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: És mégis mozog Játékfilmek
• N. N.: A 30. Magyar Filmszemle díjai
• Bikácsy Gergely: Az őrangyalom egy barom Visszatérés
• Muhi Klára: Szemszáj Kisjátékfilmek
• Schubert Gusztáv: És a hajó megy Dokumentumfilmek
• Gayer Zoltán: Tetszhalál Dokumentum-válság

• Ágfalvi Attila: Ha nincs Isten… Claude Chabrol
• Nánay Bence: CineMAO Godard maoista korszaka
• Csantavéri Júlia: Saudade Utazás a világ kezdetéhez
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Egy kalap alatt Thesszaloniki
MULTIMÉDIA
• Herpai Gergely: Az eszköz édesíti a célt Stratégiai játékok

• Halász Tamás: Határátlépés Magyar táncfilmek
• Csala Károly: Filmgörögségünk Hepp József és a hellén film
KRITIKA
• Barna Imre: Mama, győztünk! Az élet szép
• Báron György: Kukkolás Születésnap
• Galambos Attila: Egy megrögzött modernista Az örökkévalóság és egy nap
• Gyurkovics Tamás: Rosszmáj Európa Expressz
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Az őrület határán
• Hirsch Tibor: Életem szerelme
• Varró Attila: Faculty - Invázium
• Ágfalvi Attila: Taxi
• Gyurkovics Tamás: Patch Adams
• Nevelős Zoltán: Amerikai história X
• Lémy Benkő Attila: A szerelem hálójában
• Hungler Tímea: Édesek és mostohák
• Somogyi Marcell: Szentfazék
• Tamás Amaryllis: Vérvörös
• Vidovszky György: Simon Birch, a kisember
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Miért Rex?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rossz szomszédság

Vajda Judit

Bad Neighborsamerikai, 2014. Rendezte: Nicholas Stoller. Írta: Andrew J. Cohen és Brendan O’Brien. Kép: Brandon Trost. Zene: Michael Andrews. Szereplők: Seth Rogen (Mac), Rose Byrne (Kelly), Zac Efron (Teddy), Dave Franco (Pete). Gyártó: Good Universe / Point Grey Pictures. Forgalmazó: UIP – Duna Film. Szinkronizált. 96 perc.

 

Legutóbb A csajok bosszújában láthattuk, hogy a hosszú évek óta a vígjátékok páriájaként tevékenykedő Adam Sandler védjegyének tekinthető aljahumort átvette egy szélesebb közönségnek szóló, szalonképesen induló komédia, méghozzá szőröstül-bőröstül. A Rossz szomszédság mindezt még azzal is megbolondítja, hogy két, korábban mereven elkülönített, egészen speciális szubzsánert boronál össze. A frissen családot alapított harmincas házaspár meséje a Judd Apatow nevével fémjelzett életszagú, életkezdési traumát vagy életközepi krízist megjelenítő vígjátékok alműfajába tagozódik, míg a szomszédjukba költöző egyetemi diákszövetség vad kanjai az enyhe coming of age-tanulsággal fűszerezett kolifilmekhez sorakoznak fel (felturbózva az utóbbi években drasztikusan elszaporodó bulifilmek idevágó jeleneteivel).

Mindez ugyanazt a célt szolgálná, mint a különböző ikonikus karaktereket vegyítő crossover-ek vagy a két erős világsztárt egymásnak eresztő alkotások taktikája: a célközönség maximalizálását. Vélhetően igen kicsinyke azonban az a közös metszet, akinek még – vagy egyáltalán – betalálnak a pukis-kakis poénok, ugyanakkor kíváncsiak a fészekrakási problémákra is. Pedig az alaphelyzet igazán kecsegtető, hiszen a „rossz szomszédság török átok” jelenségét nem csak Hollywood-Alsó lakosai érezhetik át, ahogy a felnőtt hősök ostoba elbizakodottságát és tenyérbe mászó, erőltetett jófejkedését, illetve a felnőni nem kívánó későkamaszok magabiztos műveletlenségét kifigurázó képsorok is egyszerre jól eltaláltak, életszerűek és kacagtatóak. A Rossz szomszédság azonban egészében nem elég átgondolt és következetes alkotás, a „tejfakasztós” jelenetért ráadásul már most bátran kioszthatjuk az év legocsmányabb és legízléstelenebb képsorának járó díjat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11897