KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A föld átka, a szerelem átka

Greskovits Béla

 

Kérjük a magyar nézőt – ha rászánta az időt – megértő türelemmel kövesse végig ezt a Liviu Rebreanu 1920-ban írt híres regénye nyomán készült csaknem négyórás történelmi filmeposzt! Kérjük, csitítsa érzékenységét, melyet sérthet, hogy a filmben sommásan „idegeneknek” minősítik az Osztrák–Magyar Monarchia keleti területeinek nemromán lakóit! És ne hagyja ott az első félóra múltán az előadást, még ha úgy tetszik is, hogy ekkorra „pacsirtás” nemzeti idillé szelídül a hegyi román falucska lakóinak minden gondja-baja. Adjon esélyt a rendezőnek, hogy bebizonyítsa: józanabbul gondolkodik népe történelméről, mint egyik filmalakja, a falusi tanítóné, aki „ráolvasásként” hajtogatja az „Ej, istenem, hisz mindnyájan románok vagyunk!” összebékítő szentenciáját. Mircea Mureşan, a román rendező, megérdemli a türelmet.

Mert paraszt-hősei gondolkodásmódjától, életvitelétől – miként a regényben – mi sem áll távolabb, mint hogy olyasmin morfondírozzanak, egyszerűen „csak” románok-e vagy „Traján és Decebál leszármazottai”. Azt azonban jól tudják magukról, hogy jogfosztottak és szegények (vagy, ha gazdagabbak, hát életük keserve árán azok) így számukra nem természetes jog, hanem bűnbe vivő átok a „föld” és a „szerelem”. Elátkozott, tragédiái alak Ion, a szegénylegény, aki tisztessége, embersége árán szerez földet és feleséget, hogy aztán a felesége élete árán szerelemhez jusson, s végül szerelméért életétől is megfosztassék. Mureşan filmjében a nép történelme egyszerre több és kevesebb, mint a kokárdás, csinnadrattás „nemzeti történelem”. Mindenképpen más, s e különbségről nem csupán a balladái sorsok gonoszul ívelő szépsége tanúskodik. Mert vagyoni, hatalmi, emberi torzsalkodásban pukkan itt szét a falusi vezető réteg, a pap, a tanítók idillje is, a mindennapok hiteles sérelmeivé, kicsinyes bosszúivá.

A realistább történelemszemlélet igénye perel csöndesen e műben az egyoldalú, mítoszvilággal.

„Itt és most” ez nem kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6929