KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

CD-ROM

Eltévedve egy mozgó-képtárban

Politzer Péter

A Magyar Filmintézet úttörő kezdeményezése: CD-ROM-on áttekinthetővé tenni a hazai filmtörténetet. Az a lemez, amely idén a némafilmek (s a filmarchiválók) hagyományos nemzetközi fórumán, a Pordenonei Fesztiválon is nagy sikert aratott, a készülő sorozat első darabja.

„Egy film létrejöttének összesen két elengedhetetlen feltétele van. Az, hogy legyen exponálható nyersanyag, és hogy ezt valaki exponálja. Minden más fakultatív.”

 

*

 

Nézzük a némafilmeket. Abc-sorrendben itt van az összes, kezdetektől 1944-ig. Címével kihívóan csalogat az A három pofon. Lajthay Károly, a film forgatókönyvíró-rendezője, mellett listázva az összes többi filmje. Például az A levágott kéz (1920), főszerepben Pickford Alice... Elemzett filmek kategóriájában (ez akkor most egy másik keresést segítő opció) cégek szerinti keresés: Kovács Emil és Társa valamint a Sonor Film bemutatja: Hyppolit, a lakájt (a német változat címe: Er und sein Dienen), bemutatva 1931. XI. 27-én a Fórum moziban. Az egyik operatőr Hösch Eduard... „Schneider úr jól menő szállítóvállalatot vezet. A továbblépés és a fejlesztés kérdésében sokat vitatkozik az üzleti munkában is részt vevő lányával. (Terka az automobilokra térne át, míg papa csakis a lovakban bízik). Schneiderné vezeti az otthoni életet. A hirtelen meggazdagodott kispolgári család élete kezd megváltozni. (...) A két inas közötti különbség, a slampos Tóbiás és a le-nem-ereszkedő Hyppolit személyében életformák és társadalmi különbségek, alkalmazkodási stratégiák ütköznek”.

Filmhibák: képremegés... „a film ugyanolyan változásokon megy keresztül, mint egy radírgumi vagy egy kiló kenyér.”

Snittek közelről: „Az alkotómunkák közelről címszónál bontsa ki a szövegmezőben felkínált szavak tartalmát, ahogyan a filekezelőnél megszokta és megnézheti, hogy a filmmintáink alapján milyen képsorokat mellékeltünk az egyes szempontokhoz.” Dramaturgia – forgatókönyv – történetet mesél el – motívumtár – bűntudat – Átok vára, filmrészlet. Öltönyös férfi rohan egy erdei úton, izzad, kimerült, arcát törülgeti. Gondolatai feliratként rávetítődnek az útra, hirtelen szellemkép veszi üldözőbe, menekül, hátra-hátra néz, felpattan egy lovaskocsira, de a szellem továbbra is vádlóan emeli ujját felé... „végül egy szakadékban leli halálát”. Olvasható az Átok vára cselekménye is, sőt az is kiderül, hogy „Dr. Goethy Miklós, múzeumi titkár egy középkori olasz festő utolsó képének felkutatása ürügyén magával viszi Berényi Hildát a hollókői várba, el akarja csábítani. A sikertelen kísérlet után a férfi álmában megelevenedik egy középkori történet, amelyben az egyik őse leszúrta a festőt, mert az a lánya védelmére kelt. A felébredő Goethy bűnhődik őse bűnéért; bárhová megy, követi a meggyilkolt festő alakja.” Ez a némafilm 1927-ben készült, és Pethes Sándor üldözte Várday Gusztávot (Star Film).

Válogatott tanulmányok: Balogh Gyöngyi, Király Jenő, Magyar Róza, Peternák Miklós. A magyar avantgard film. Moholy, rákeresve, mint a tanulmányban említett név és a hozzá kapcsolódó filmrészlet: Schwartz – Weiss – Garu, teljes képernyőre nagyítható. „A pozitívból negatívba és visszaváltó fény- és árnyjátékot a szem iskolázásának, tisztán vizuális élménynek, és a csak ezen az úton megszerezhető gondolatoknak szánta.”

Ezer csók a jelszó, előadja Somogyi Nusi és Erdély Miklós, az Ismeretlen ellenfél című filmből.

 

*

 

„Az első Magyarországon készült filmfelvételek is a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódnak. Lumière operatőrjei lefényképezték a díszfelvonulást, Sziklai Zsigmond pedig, az első magyar mozgófényképész, felvételt készített a királyról. Sziklai kamerája – a freudi elvétés parádés példájaként – levágta a király fejét.”

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=44