KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy kapcsolat vége

Köves Gábor

 

Graham Greene megjárta Őfelsége titkosszolgálatát. Brit kém volt, csakúgy, mint írótársai: Ian Fleming és John Le Carré. Ő is írt kémregényt, kamaszkorom jó emlékű olvasmányát, a Titkos megbízatást. Az Egy kapcsolat vége már egy következő életkor Greeneland-élménye. Azé az életkoré, amikor már éltél egy keveset és hibáidat is kezded beismerni. Greene hősei – az író alteregójaként is felfogható Bendrix, az érzéki Sarah és férje, a hivatali öltönye nélkül életképtelen Henry – polgárok, a szó Márainál használt értelmében. Greene szenvedéllyel átitatott love story-t sző alakjuk köré, majd elszakítja a házasságtörő szerelmeseket, s két új szereplőt iktat a történetbe. Egy magánnyomozót (s vele egy leheletnyi krimit) és Istent. Az izgalmasabb figura az utóbbi, a szereplők vele vívják a nagy csatát, hozzá fűződő viszonyuk szolgáltatja az igazi drámát.

Neil Jordan verziója, mely immáron a második próbálkozás a regény megfilmesítésére (az első 1955-ös keltezésű, rendezte Edward Dmytryk), megáll a saját lábán, feldolgozásként azonban felemás. A három idősík – Bendrix visszaemlékezése, a Blitz alatti viszony és a nyomozás – zavartalanul illeszkedik egymáshoz. Jordan rendezésének eleganciája és Michael Nyman kísérőzenéjének lassú, de biztos hatása az ínyenc örömét kelti az efféle finomságokra kihegyezett nézőben. A nyomozót alakító Ian Hart pimaszul kisajátít minden jelenetet, melyben az általa játszott, félművelt kisember megjelenik. Chaplin-szerű figura bohóckellékek nélkül. Meglepő módon Fiennes és Moore közt igazi szenvedély helyett légüres tér van. Papíron a két színész ideális szerelmespárnak tűnt, az eredmény azonban mást mutat. Bendrix és Sarah egymás iránti vonzalma tapinthatóbb, amikor távol vannak egymástól. A könyv szereplői közül egy kivételével mindenki belefért a filmbe. Kisebb szerep jut ugyan a szeretőnek hitt papnak, de a forgatókönyv jóvoltából kapott egy mondatot, s ennyi elég, hogy alakja egyedi színt kapjon. A hiányzó szereplő nélkül Jordan filmje megmarad tragikus szerelmi történetnek (annak viszont míves és szép). Sajnos nincs jelen a nagy machinátor, a láthatatlan erő, a kíméletlen csábító, aki elrabolja Sarah-t Bendrixtől. Jelenlétét a Hullámtörésben érezhettük utoljára, Jordan mintha lemondott volna megidézéséről. Kár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2938