KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pezsgő és macaron

Baski Sándor

Place publique – francia, 2018. Rendezte: Agnès Jaoui. Írta: Jean-Pierre Bacri. Kép: Yves Angelo. Szereplők: Agnès Jaoui (Hélène), Jean-Pierre Bacri (Castro), Léa Drucker (Nathalie), Kevin Azais (Manu), Héléna Noguerra (Vanessa). Gyártó: SBS Films / Le Pacte. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 98 perc.

 

Agnès Jaoui és Jean-Pierre Bacri évtizedek óta dolgoznak együtt, nemcsak színészekként, de forgatókönyvíró-párosként is. Alkotói kollaborációjukban a 2000-ben bemutatott Ízlés dolgával nyílt új fejezet, az írás mellett Jaoui ekkor már a rendezést is vállalta, és ez a felállás azóta is megmaradt. Öt közös filmjük mindegyike elhelyezhető a midcult drámák és az értelmiségi vígjátékok határmezsgyéjén, és a témáik is állandóak – a társadalmi-kulturális különbségek lebonthatóságának kérdése (Ízlés dolga), kapuzárási pánikban szenvedő, öntelt művészek (Mint egy angyal), problémás családi háttér (Au bout du conte), hűtlenség, megcsalás (Beszélj az esőről).

Az egyetlen nap leforgása alatt játszódó Pezsgő és macaronegy feledhetetlen kerti parti tételesen felmondja a páros összes kedvenc motívumát. A Párizs melletti villában összegyűlő celebtársaság középpontjában ismét egy öregedéstől és eljelentéktelenedéstől rettegő, egoista férfi áll (Bacri), aki megkeseríti exfelesége (Jaoui), és az írói ambíciókat dédelgető lánya életét is. A partiban részt vesznek az új idők új YouTube-sztárjai is, akik már teljesen más nyelvet beszélnek, de a fővárosi vircsaftot idegenkedve figyelő vidéki szomszédok is tiszteletüket teszik. A társasági vígjátékok hagyományainak megfelelően a tucatnyi szereplő mindegyike fókuszba kerül egy-egy pillanatra, a sztárok jelenlététől megrészegült pincérnőtől kezdve a fiatal szeretőn át a fontoskodó producerig.

A Pezsgő és macaron személyessége vitathatatlan (a válás témájának beemelésével a 25 éven át a magánéletben is egy párt alkotó Jaoui és Bacri a saját kapcsolatukra is reflektálnak), ahogy a közhelyessége is. Karakterdrámának túl felszínes, vígjátéknak nem elég bátor, annyira pedig sem a főszereplők, sem a mellékalakok nem érdekesek, hogy megérje másfél órát eltölteni a társaságukban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14068