KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sidney Hall eltűnése

Pápai Zsolt

The Vanishing of Sidney Hall – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Shawn Christensen. Szereplők: Logan Lerman, Elle Fanning, Michelle Monaghan. Forgalmazó: Sony. 120 perc.

 

A középkategóriás amerikai indie zenekar, a Stellastarr* frontembere – bizonyos Shawn Christensen - 2010 táján szögre akasztotta gitárját, filmrendezői karrierbe kezdett, és már harmadik kisfilmjével, a remek Curfew-val félszáz (!) díjat – köztük Oscart – nyert. A hetvenes évek Hollywoodi Reneszánszáért és az európai modern filmért, kivált Bergmanért rajongó Christensen nagyjátékfilmes debütálása a Curfew ötletét felhizlaló Before I Disappear volt, tavaly pedig leforgatta második nagyjátékfilmjét is.

A Sidney Hall eltűnése nem csak azzal ragadja meg a figyelmet, hogy merészen széttagolt, több idősíkon futó történetet mesél el, hanem azzal is, hogy nagyon különböző hangulati regisztereket szólaltat meg. A címszereplő három életszakaszában bonyolódik a sztori: az első időszegmensben Sidney a középiskola végén járó, poétikus lelkű nagykamasz, akinek Kafka, Proust, Rimbaud, Oscar Wilde portréja díszíti a szobája falát, és minden álma, hogy híres íróvá váljon. A második idősíkon a hős már a húszas évei közepén és a Pulitzer-díj előszobájában jár, a generációjáról szóló regényeivel a bestsellerlisták örök vendége, mégis rettentő gondok gyötrik, míg a mese harmadik rétege a vagyont, hírnevet hátrahagyó, az országban nincstelen csavargóként bolyongó, harmincas Sidneyről szól, illetve a nyomában koslató titokzatos idegenről, akinek láthatóan sokat megér, hogy megtalálja őt.

A filmet forgatókönyvíróként is jegyző Christensen bravúrosan kalandozik a három időréteg között, továbbá jól dekázza ki a tempót, ráadásként pedig ragyogóan köti össze az erős – krimi- és thrillerelemeket egyaránt felhasználó – suspense-szálat a még masszívabb melodramatikus irányultsággal. Kiválóan centrírozott forgatókönyvének talán egyetlen problémája, hogy a kívánatosnál picit több benne a sorsfordító véletlen (egy fejsérülés, egy liftbaleset), azaz az olyan szituáció, amely az előzmények által dramaturgiailag csak részlegesen megalapozott. Az viszont különös módon egyáltalán nem áll rosszul a filmnek, hogy nagyon sok mindenről kíván szólni: szabadságról, szerelemről, halálról, nanoszekundumok alatt pálforduló sorsokról, az írásnak, alkotásnak az életet kizsigerelő és regeneráló természetéről. Mindezt olyan tónusban és előadásmóddal, olyan színészgárdával, amellyel talán nem csak a filmrajongók közép- és idősebb nemzedékét, hanem éppenséggel a multiplex-generációt is megtalálja. Mintha Bergman újraforgatta volna az 500 nap nyárt.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13767