KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmek háza

Zalán Márk

Haarautuvan rakkauden talo – finn, 2009. Rendezte: Mika Kaurismäki. Írta: Mika Kaurismäki, Sami Keski-Vähälä. Kép: Rauno Ronkainen. Szereplők: Elina Knihtilä (Tuula), Hannu-Pekka Björkman (Juhani), Antti Reini (Wolffi), Anna Easteden (Nina). Gyártó: Marianna Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 109 perc.

A Kaurismäki testvérek és a finn filmgyártás változatlanul erősen összetartozó fogalmak. Szinte alig található olyan év nyelvrokonaink elmúlt negyedszázadának filmtermésében, amelyben valamelyik fivér ne mutatott volna fel egy-egy újabb alkotást. Ezúttal a kevesebb fesztiválsikert elérő, ám a gyártásban annál fontosabb szerepet betöltő, nem kevés filmet a háta mögött tudó Mika 2009-es művét láthatják a hazai nézők.

Hőseinek házassága évek óta megromlott, elhidegült kapcsolatukat mindössze heves veszekedéseik forrósítják. Míg a feleség egy fiatalabb pilótával bújik ágyba, hogy párját féltékennyé tegye és elűzze a közös házból, addig a férj (hasonló okok miatt) arra kéri lányokat futtató mostohafivérét, szerezzen neki barátnőt. Az új kapcsolatok új konfliktusokat szülnek, amelyekbe a rendőrség és az észt maffia egyaránt belekeveredik.

Noha Mika filmjének bizonyos momentumai fiatalabb testvére munkáira emlékeztetnek (egyszerű képi kompozíciók, abszurd szituációk), stílusa szöges ellentéte azoknak. Szűkszavúság, távolságtartás helyett sokat beszélő, az azonosulást megkönnyítő karaktereket visz vászonra, emellett jobban hajlik a vígjáték, a melodráma, sőt, még a krimi felé is. Történetvezetése és színészeinek alakításai ugyan közel sem hibátlanok, ám így is igényes, túlzásoktól mentes szórakoztató filmmel jelentkezik, melyben remekül vegyíti a komikumot a főszereplő házaspár tönkrement kapcsolatának drámájával, valamint adott egy újabb emlékezetes szerepet a finnek legismertebb (és öccse állandó) színésznőjének, Kati Outinennek. Lehetséges, hogy a közönség kegyeit kereső gesztusai az oka annak, hogy a rendező csak minimális figyelmet kap a nemzetközi kritikától, ám ez mit sem von le filmje érdemeiből, melynek köszönhetően, ha kis időre is, de kiléphet fivére árnyékából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10558