KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az igazira várva

Vidovszky György

 

Szilveszter éjszaka kívánságok, fogadalmak hangzanak el az egyik rádióállomás magányosoknak szóló műsorában. Mindenki az igazira vár, és azt reméli, hogy az új év új életet jelent majd. A film négy főhősnője is hasonló gondokkal küzd. Savannah (Whitney Houston) szélhámosokra pazarolja idejét; Bernadine két gyermekével egyedül marad, mert a férje elhagyja őt; Robin komolytalan kapcsolatokba bonyolódik; a testes Gloria pedig erőltetetten szeretné homoszexuális barátjában látni a nagy Őt. Csupa kilátástalan és megalázó helyzet egy magát súlyosan komolyan vevő, 130 perces filmopuszban. A négy feketebőrű barátnő hétköznapi történetei mindig megszakadnak ott, ahol már kínosan világossá válik a rövid jelenetek dramaturgiai kidolgozatlansága, hiteltelensége, közhelyszerűsége. Ha a rendező merített volna D. W. Griffith műveiből, akkor a négy sors párhuzamos bemutatása bizonyára pergő, dinamikus filmmé állt volna össze, így azonban a melankólia helyett az álmosság érzését mélyíti el az unalmat egyre „fokozni” tudó alkotás.

Whitney Houston ezúttal – sajnos – nem énekesnőt játszik, így rajongóinak be kell érniük műkedvelő játékával, aminél partnerei alakítása sem különb. A nagyon „kúl”, laza fiúk rap-es mozdulatokkal hadonásznak, a hölgyek pedig boldogságkönnyektől csillogó szemmel néznek át szeretteik válla fölött hamis ölelkezéseikben. Andalító soul-zene, szerelmes dalokat illusztráló klipes kamerabravúrok kísérik a négy hölgy frizuraparádéjával, alsónemű-kollekciójával szolgáló mélyen igaznak szánt amerikai körképet. Gumiszerelem és rágógumi-konfliktusok dolby sztereóban, a Bravo magazin szexrovatának felületességével.

A film végső tanulsága szerint „minden nőnek szüksége van egy férfira”. Az idézett gondolatot bizonyára jól ismerő magányos fiatalokat a film melodramatikus témája érzékenyen érintheti, mégis rosszul teszik, ha párkeresés helyett ezt a filmet nézik meg – egyedül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=198