KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fertőzés

Varró Attila

Contagion – amerikai, 2011. Rendezte: Steven Soderbergh. Írta: Scott Z. Burns. Kép: Zene: Cliff Martinez. Szereplők: Matt Damon (Mitch), Kate Winslet (Mears), Lawrence Fishburne (Cheever), Jude Law (Alan), Marion Cotillard (Orantes). Gyártó: Imagenation Abu Dhabi / Participant Media. Forgalmazó: InterCom. Feliratos.106 perc.

Minden olyan rendezõ számára, aki az emberi kapcsolatok szövevényét hûvös hálózatmodellekben szemléli, ahol pillanatnyi események, apró tárgyak vagy röpke helyszínek kohéziója rántja egyfajta mûködési egységbe (nevezzük jobb híján társadalomnak) az entrópiát, jóformán tálcán kínálja magát a ragályfilm szubzsánere. Cronenberg már pályakezdetén lecsapott rá (Veszett), Altman sajnos végleg lecsúszott róla, de a szemléletmód harmadik független prófétája, Steven Soderbergh karanténban sem kerülhette volna el a manapság kórosan elszaporodó fertõzésmozikat – ha pedig nem lehetett indítója a trendnek, kubricki elszánással megpróbálta a maximumot kihozni belõle.

Miként már szócikk szerû címe is jelzi, a Fertõzés tudományos precizitású szemléltetõ ábra (egyben megfellebezhetetlen hitelû kinyilatkoztatás) egy lehetséges kórokozó globális elterjedésérõl és társadalmi hatásáról: az MEV-1 vírus kórtörténete Hong Kongtól Minneapolisig egyszerre hiperrealista apokalipszis-scifi és átfogó társadalomrajz a rendezõtõl megszokott ezerszálú cselekmény tablóképeiben elmesélve. A motívum ezúttal abszolút fõszereplõ, nem csupán horrorkellék (Tébolyultak, Legenda vagyok) – Soderbergh inkább a kor szavát követve egy széthulló társadalom politikai metaforáját látja benne (az Inváziótól Dante dermesztõ Masters of Horror-párosáig), ahol a központi felsõ direktívák csõdhelyzetében a különféle egyéni kezdeményezések pillangóhatásai stabilizálják a teljes rendszert. Szerzõnk egyaránt és maradéktalanul alárendel zsánert, sztárt, narratív bûvészkedést, egyéni látványvilágot ennek az üzenetnek, eképp a Fertõzés magvas gondolatán túl az égvilágon semmit nem kínál a rutinosabb nézõknek. Eltekintve néhány chill out-os hangulatképtõl és kedvelt motívumtól (mint a traumatikus apa-lány viszony), Soderbergh szerényen meghúzódik a nemezis hátterében, ami akár becsülendõ is lehetne, ha nem jellegtelenséget eredményezne mind alkotói, mind mûfaji téren: a szerzõ ezúttal egyfajta zéró-beteg, arctalan és rejtõzködõ kiváltó, akinek beazonosítása elkerülhetetlen (népes sztárgárda lohol nyomában), de a végeredményen nem segít többet, mint halottnak a csók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10825