KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/február
KRÓNIKA
• N. N.: A 30. Budapesti Független Film- és Videószemle díjai
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Mihancsik Zsófia: A mese vége Elveszett történetek
• Jeles András: Raszter Színészmaszkok

• Schubert Gusztáv: Hidegebb a halálnál A Haneke-gyilkosságok
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Digitális ablak Hétköznapok teleregénye
• Horváth Antal Balázs: Egy show a semmiről Seinfeld
• N. N.: Másképp röhögünk
• Gelencsér Gábor: Magaskultúra földközelben Jelenetek egy házasságból

• Herpai Gergely: A virtuális rivaldafény sztárjai CD-mozi
• Beregi Tamás: Rovarszív Bogaras filmek
• Bikácsy Gergely: Én voltam a Hold Méliès-tekercsek
• Varró Attila: Az édenkert peremén Nyugat-Afrika filmjei
• Muhi Klára: Kilégzés, belégzés Európa filmhét
• Geréb Anna: Megkövült snittek A két Eizenstein
• Ágfalvi Attila: Alphawille-től Abraxasig Filmépítészet
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Mozgóképeskönyv Varga Csaba: Film és story board
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nagybudapesti feltámadás Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
• Spiró György: Magyar virtus Gengszterfilm
• Békés Pál: Halványkék angyal Ámbár tanár úr
• Ardai Zoltán: Örökzöld Baltimore Kuki
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Eladó
• Hungler Tímea: Téli vendég
• Kis Anna: A galamb szárnyai
• Kömlődi Ferenc: Penge
• Mátyás Péter: Rejtélyes alkony
• Hatvani Tamás: Ha eljön Joe Black
• Korcsog Balázs: A közellenség
• Somogyi Marcell: Rémségek könyve
• Janisch Attila: Psycho
• Vidovszky György: Örökkön örökké
• Harmat György: Egyiptom hercege
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Ott vagyunk minden kilométerkőnél

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hajrá Bliss!

Tüske Zsuzsanna

Whip It – amerikai, 2009. Rendezte: Drew Barrymore. Írta: Shauna Cross. Kép: Robert D. Yeoman. Zene: The Section Quartet. Szereplők: Ellen Page (Bliss), Marcia Gay Harden (Brooke), Eulala Scheel (Shania), Drew Barrymore (Smashley), Jimmy Fallon (Johnny Rocket), Juliette Lewis (Iron Maven). Gyártó: Mandate Pictures / Rye Road Productions. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 111 perc.

Ha versenyt írnának ki az utóbbi évek felnőtté válás filmjeinek legragyogóbb és legtöbbet foglalkoztatott hősnője-címre, a korona valószínűleg jó eséllyel kerülhetne Ellen Page fejére. A szívós, küzdelemre termett, ugyanakkor különleges bájjal ellátott kamaszlány-figura, a perverz férfiakkal való harc (Cukorfalat), vagy a szülés nehézségeinek leküzdése (Juno) után ismét rögös úton jár, amely azonos akadályokkal van kikövezve.

A 17 éves Bliss Cavendar-nek minden vágya kitörni eldugott, poros szülővárosából, Bodeen-ből, azonban a mellékelt ábra szerint Texasban erre csupán két lehetőség kínálkozik: ha valakiből futballsztár, vagy szépségkirálynő lesz. Bliss – bár anyja masszívan próbálja trenírozni az utóbbi cím megszerzésére – mégis úgy dönt, hogy a „Texas sárgarózsája”-projekt helyett más menekülési útvonalat választ: tehetsége és egy apró, korkerekítésről szóló hazugság révén bekerül egy austini görkorcsolya csapatba, ahol a sztárságért a legkeményebb, nyolckeréken száguldó helyi nimfák és démonok közt kell helytállnia. Bliss jól veszi az akadályokat, „Babe Ruthless” néven a legmenőbb játékosok egyike lesz, ráadásul az első igazi szerelem is beköszön egy amatőr rockbanda szépszál frontlegénye képében, a kettős élettel járó titkolózás azonban egyre nehezebb feladatnak bizonyul.

A szintén tinisztár-tőről fakadt Drew Barrymore első saját rendezésű filmje pontosan követi a coming-of-age filmek mintáit, ezen belül is a sport révén megszerzett siker és szerelem zsánertémáját dolgozza fel, akárcsak hét évvel korábbi elődje, a Csavard be, mint Beckham. A tinihősnek ezúttal ugyan nem kultúrközi partizánakciót kell végrehajtania, csupán az anyai magántradícióval kell szembefordulnia célja eléréséért, küzdelme mégsem válik alsóbbrendűvé, ahogy a bájos humort és az apró drámákat finoman adagoló ábrázolásmód sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10082