KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Evilági Babilon

Varga András

 

Ebben a filmben Babilon orosz kisváros, melynek lakói éppoly állhatatlan és bűnös emberek, mint bibliabéli elődeik. Csakhogy amíg a Genezisben emberek gyarló cselekedetei vétetnek számba, addig itt többnyire emberalakba öltöztetett fogalmak népesítik be a lényegében etikai laboratóriumnak berendezett kisvárost.

A történet (ha van ilyen) csak arra szolgál, hogy nagybetűs jelképeket (Kommuna, Filozófus, Forradalmár, Asszony, Költő stb.) érzékileg megelevenítsen, és a történelmet formáló (vagy nem formáló), de mindenképpen egymással ellentétes emberi magatartásokról, valamint a sokszor egyhelyben topogó világról valamiféle modellt adjon. Az előadás formája pedig a tartalmi gyengeség meg-segélyezését szolgálja. Jóllehet a szerzők az evilági példázat konkrét idejére, az orosz polgárháború korszakára, a népi kultúrának egy sajátos, egészségesen ironikus látásmódjával tekintenek, s ez az első képsorokban valami újat: a szovjet történelmet véresen-komolyan traktáló filmek pamfletjét is ígéri. Sajnos, azonban Mikolajcsuk rendezéséből hiányzik Majakovszkij vitriolos historikai gunyorosságának íze, és hiányzik a valódi képalkotók ízlésbeli biztonsága. A groteszk elemek minduntalan kínos-komoly „üzenetekké” merevülnek, a filozofikus többlet-jelentést mindenáron kicsiholni akaró művészi stilizálás kényszerében. A rendezés végül is teljes egészében erre a „túlhajtott” stílusra hagyatkozik, a burjánzó képek logikáját önkényes, „bábeli” szín-dramaturgia vezérli, s nem „evilági”, megérzékített gondolat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6647