KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzmadár akció

Hegyi Gyula

 

A film egy Bush-idézettel kezdődik, amelyben az elnök fegyveres segítséget ígér idegen országok kormányainak a kábítószer elleni harcban. Majd következik maga a történet, az elnöki jelszó mozgóképes illusztrációja. Ritka madár az ilyen amerikai film, de azért időről időre feltűnik belőle egy példány. Legutóbb a Top Gun népszerűsítette hasonló kincstári propagandával az amerikai légierőt, Tom Cruise vendégszereplésével. Nicolas Cage szeretne legalább akkora sztár lenni, mint Cruise, ezért több „dekadens” szerep után ő is vállalt egy Pentagon-mozit: mely a változatosság kedvéért ezúttal a harci helikopterekről szól. A főhős szerelme természetesen itt is bajtársnő, ezúttal egy csinos pilótanő. A fiút eleinte zavarja, hogy kedvese egyben szakmai vetélytársa, ám az érvényben levő szolgálati szabályzatnak megfelelően megtudhatjuk, hogy a nők az amerikai légierőben is egyenlőek a férfiakkal. A mindent átmosó hazafias propaganda közép-európai szemmel eléggé megmosolyogtató: nálunk valahogy komolyabban csinálják ugyanezt. Nem ilyen felszínes cukormáz-bevonatként.

Lehet persze, hogy a videójátékok forgalmazói is besegítettek a produkció költségeibe. A film azt az illúziót táplálja zömében tizenéves nézőiben, hogy a komolyabb videójátékok ugyanazt az „élvezetet” nyújtják, mint maga a harctéri bevetés, és latin-amerikai bennszülötteket irtani vagy videón halomra lőni az ellenséget ugyanolyan felkészültséget és tehetséget igényel. A videósok örülnek ennek: de vajon mit szólnak hozzá a játékból kiirtott latin-amerikaiak?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4200