KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cybervilág

Macromedia Flash

Berta László

Bevezetés a flash-technikába.

 

A FutureSplash fejlesztői 1996-ban mutatták be a merőben új, internetes alapon nyugvó multimédia-alkalmazást. A program forradalmat indított: az addig elterjedt pixelgrafikus eljárásokkal szemben – amely a képet képpontok összességeként tárolja – vektorgrafikus módon, vagyis koordináta-pontok szerint ágyazott alakzatokat a honlapokba. A fejlesztés lényege, hogy a vektorgrafikus alakzatok eltárolásához sokkal kevesebb adat kell, ráadásul ezek az alakzatok minőségromlás nélkül átméretezhetők, tetszés és szükség szerint nagyíthatók vagy kicsinyíthetők. A FutureSplash fejlesztői a Microsofttal és a Disneyvel kötöttek stratégiai szövetséget, majd 1996 novemberében a Macromedia Inc. felvásárolta a fejlesztő céget, és decemberben közreadta a Macromedia Flash névre keresztelt software 1.0 verzióját. A program legjelentősebb újdonsága a „shape morphing” funkció volt, mely kulcskockás – keyframe – megadással számolja az animáció változását, így a fázisrajzok elhagyhatóvá váltak. Rövidre rá a Macromedia közzétette a böngészőkbe beépített pluginját (Flash Player™), mely segítségével az elkészített mozik platformtól függetlenül lejátszhatóvá váltak. Már ez sem lett volna kevés, a program azonban sokkal többet tudott: az opciók közt különböző grafikai fájlok importálása, MP3 minőségű hang, bármikor kiértékelhető és megjeleníthető űrlapok alkalmazása szerepel. Az igazi áttörést 2001 hozta, amikor megjelent az ActionScript továbbfejlesztett verziója, amelyet idén váltott ki a V2.0: az új alkalmazás könnyedén megbirkózik a legismertebb videóformátumokkal, vagyis Quicktime-, AVI-, MPEG-mozikat importálhatunk a programba. A Flash ezáltal mindentudóvá vált, interaktív honlapok, játékok, prezentációk, multimédiás CD-k, illetve rövidfilmek egyaránt készíthetők a programmal. A Macromedia azóta folyamatosan bővít és töretlen ívben szárnyal, a versenytársak pedig szélvésszerű tempóban fejlesztenek, hogy beérjék a piacvezetőt – ez a versengés leginkább a felhasználók számára üdvös, hisz évről-évre jobb, a korábbiaknál okosabb és barátságosabb verziókat kaphatnak kézhez. Így a Flash, mint univerzális alkalmazás, újabb és újabb területeket hódít el, konkurens alkalmazásokat küldve korkedvezményes nyugdíjba. A Macromedia gazdag portfoliójának legfrissebb csodafegyvere a Flashlite, amely segítségével a cég betört a mobiltelefonok innovatív és jövedelmező piacára –már nem kell sokat várni rá, hogy kedvenc Flash-animációinkat és játékainkat telefonunkon futtassuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2390