KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Erdei boszorkány: Tűzpróba

Kovács Kata

Vildheks – dán-magyar, 2018. Rendezte: Kaspar Munk. Írta: Lene Kaaberbøl regényéből Poul Berg és Kaspar Munk. Kép: Adam Wallensten. Zene: Flemming Nordkrog. Szereplők: Gerda Lie Kaas (Clara), Sonja Richter (Isa), Signe Egholm Olsen (Mille), May Simon Lifschitz (Chimera), Albert Werner Ronhard (Oskar). Gyártó: Good Company Films / Yellow Bird. Forgalmazó: Cirko Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

A Proton Cinema (Gyárfás Eszter és Petrányi Viktória producerek) révén részben magyar gyártású Erdei boszorkány – Tűzpróba a dán J.K. Rowlingként számon tartott Lene Kaaberbøl sikerregényei nyomán készült. A 2010-2014 között született könyvek elsősorban Németországban, Dániában és Angliában váltak népszerűvé a kamasz közönség körében, hősnőjük a 12 éves Clara, akit egy napon megkarmol egy fekete macska. A baleset után beteg lesz, lázát nem viszi le gyógyszer, és korábban sosem látott nagynénje, a vidéken élő Isa jön meggyógyítani, az ő segítségével, vidéki házában vendégeskedve pedig lassan ráébred, hogy a vadboszorkányok nemzetségének tagja, és fontos küldetése van az ördögi banyák ellen vívott harcban. Clara öntudatra ébredésének helyszíne Isa gyönyörű állatokkal benépesített, varázslatos boszorkánytanyája, de különleges képességei révén már a városban útjába kerülő kis jószágokkal is képes kommunikálni.

A családi mozinak szánt fantasy nem könnyű műfaj, ám a gyermeki látószöget és a természetfelettivel barátkozó kiskamaszok problémáit elsősorban sorozatai (Limbo, Szívtelen) révén jól ismerő Kaspar Munk érzékenyen és a titokzatos elemeket előtérbe helyezve viszi a gyöngyvászonra a kislány kalandjait, így a film a szuggesztív, erős női karaktereknek – Isa szerepében Sonja Richterrel (Hogy szeretsz?) – és az erdei jelenetek különös atmoszférájának köszönhetően az eredeti regényfolyamhoz hasonlóan maga is kissé addiktív. Ez azonban nem tudja teljesen feledtetni, hogy mind a történet ívét, mind a film költségvetését és látványvilágát, technikai megoldásait tekintve az Erdei boszorkány alapvetően a műfaj másodvonalához tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14138