KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sötét Torino/Mr. Milliárd

Hegedüs Márk Sebestyén

Torino nera – amerikai, 1972. Rendezte: Carlo Lizzani. Szereplők: Bud Spencer, Marcel Bozzuffi. Forgalmazó: FIBIT Media Kft. 105 perc.

Mr. Billion – amerikai, 1977. Rendezte: Jonathan Kaplan. Szereplők: Terence Hill, Valerie Perrine. Forgalmazó: FIBIT Media Kft. 89 perc.

Ahogy a páros lassan összes filmje elérhetővé válik DVD-n, a Bud Spencer-Terence Hill Gyűjtemény keretében egyre ismeretlenebb darabok kerülnek elő a két színész filmográfiájából. Most két merőben eltérő hangvételű darabbal bővül a kollekció.

Az első film, a Sötét Torino a neorealista múltú Carlo Lizzani filmje, akit már a hatvanas évek kezdete óta foglalkoztattak az aktuális társadalmi- és politikai kérdéseket bűnügyi tematikán keresztül feldolgozó filmek. Az 1968-as Milánói alvilág például a gyakran műfajként tételezett, valójában sokkal szerteágazóbb korpusszal rendelkező poliziesco egyik alapműve, amely szabadtéri felvételeivel, társadalomtudatos attitűdjével és az olasz moziban újdonságszámba menő autós üldözéseivel komoly hatást gyakorolt a szárnyait próbálgató olasz bűnügyi filmre.

Többek között Lizzaninak is köszönhető tehát, hogy a szorongással terhelt ólomévek alatt Olaszországban olyan divatossá váltak a baloldali érzelmű krimik. Ezen filmek táborát gyarapítja az 1972-es Sötét Torino is, amelyben a kizsákmányolt munkásosztályt képviselő Rosariót (Bud Spencer alakítja, aki börtönbe zárt mellékszereplőként csupán a film utolsó húsz percében aktivizálódik) gyilkossággal vádolják, de valójában egy maffiakapcsolatokkal rendelkező ingatlanfejlesztő áll az eset mögött, az igazság felderítése pedig Rosario két kisfiára vár.

A Sötét Torino a kor elvárásainak megfelelően műfaji keretben dolgozza fel szociális eredetű konfliktusait, végül azonban összeroppan ambiciózus törekvései alatt. A film gyerekmelodrámai felhangokkal tarkított krimiként nyit, és a gyereksztárok szerepeltetésének köszönhetően az érzelgős pillanatokkal sem spórol. A cselekmény előrehaladtával azonban Lizzani egyre nagyobb teret enged a poliziesco nyomasztó légkörének, a befejezés pedig váratlanul tragikus. A Sötét Torinót hangulatváltásai tehetnék izgalmassá, mégis sikertelen film, hiszen egyfelől a történet kiszámíthatósága miatt az izgalmakkal is szűkmarkúan bánik, másfelől pedig az érintett társadalmi kérdések tekintetében és a szervezett bűnözés ábrázolásában is unalmasan felületes.

Sokkal inkább a Spencer-Hill filmek hagyományait követi a Terence Hill főszereplésével készült, caprai ihletettségű Mr. Milliárd, még ha nem is olasz, hanem amerikai produkcióról is van szó, ami ennek megfelelően elsősorban amerikai előképekkel rendelkezik. A film a Váratlan örökség alapötletét keresztezi egy könnyed thrillerrel, egyes fordulataival (leglátványosabban a Grand Canyon szurdokaiban játszódó végső leszámolással) Alfred Hitchcockot idézi, a film második fele pedig bugyuta poénjaival és eszetlen autósüldözéseivel mintha a Smokey és a bandita-filmeket előlegezné. Mégis, a milliárdot öröklő, naiv Guido Falcone alakja elsősorban Terence Hill olasz filmhőseinek rokona – és még egy-két pofont is kioszt kalandjai során.

Extrák: Nincsenek. A két lemez két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12342