KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/január
KRÓNIKA
• Ádám Péter: Jean Marais (1913–1998)
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Bérczes László: Van és változik Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Hirsch Tibor: Semmi sem az, ami Beszélgetés Jancsó Miklóssal

• Gaál István: Addio Padre Profeta! Búcsú Szőts Istvántól
• Szőts István: Címszavak a Röpiratból
• Szőts István: Don Quijote magyarok Levél Északra
• Schubert Gusztáv: Fekete lyuk Cigánysorsok
• N. N.: Roma-filmek
• Rádai Eszter: Ugyanolyan vagyok, mint te Cigányok a médiában
• Gyurkovics Tamás: Cigányok ideje Romák a televíziókban
• Fáy Miklós: Mit ér a vér, miszter fehér? Roma-klip
• Lajta Gábor: A semmi moralistája Kuroszava-töredékek
• Báron György: Erdő és sár A hét szamuráj
• Létay Vera: Még nem, már igen Madadayo
• Pápai Zsolt: Thrillerhez öltözve Brian DePalma filmjei
• N. N.: Brian DePalma filmjei
• Bikácsy Gergely: A sikoly Vigóról jut eszembe
• Hideg János: Macskák, kölykök, uszályok Jean Vigo élete
• Galicza Péter: Hiánydramaturgia Beszélgetés Herskó Jánossal
• László Péter: Mesék ezeregy forintból Open Film Fesztivál
• N. N.: OFFkárral díjazott filmek
KRITIKA
• Varga Balázs: „Csak ami nincs” Tükröződések
• Vágvölgyi B. András: Drog road-movie Félelem és reszketés Las Vegasban
MULTIMÉDIA
• Molnár Dániel: Infóháború, médiamarkec Ars Electronica
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Ezer hold
• Ágfalvi Attila: Sue
• Turcsányi Sándor: Ronin
• Varró Attila: Halloween – Húsz évvel később
• Beregi Tamás: A sivatag rabjai
• Mátyás Péter: Keresd a nőt!
• Hungler Tímea: Átkozott boszorkák
• Tamás Amaryllis: Apád-anyád ide jöjjön!
• Vidovszky György: Gattaca

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Géppisztolyos prédikátor

Sepsi László

Machine Gun Preacher – brit, 2011. Rendezte: Marc Forster.Írta: Jason Keller. Kép: Roberto Schaefer. Zene: Asche & Spencer. Szereplők. Gerald Butler (Childers), Michelle Mongahan (Lynn), Souleymane Sy Savane (Deng), Michael Shannon (Donnie). Gyártó: Relativity Media. Forgalmazó: Feliratos. 129 perc.

Marc Forster megmagyarázhatatlan vonzalma a gyerekmentő férfiemberekhez két művész-értelmiségi figura (az Én, Pán Péter és a Papírsárkányok írói) hőssé emelése után ezúttal egy harcos pótapában tetőzött. Az ex-motoros Sam Childers a kilencvenes évek elején tette le a tűt és vette fel a keresztet, majd néhány évnyi rehabilitáció után Isten katonájaként indult harcba Fekete-Afrika egyik „elfeledett háborújában”: a kezdetben ártalmatlan templomépítési projektnek köszönhetően Childers mindinkább bevonódott a helyi konfliktusokba, és a mai napig üldözi fakultatívan választott nemezisét, a Lord's Resistance Army néven futó gerillaszervezet despotáját, Joseph Kony-t.

Habár a két önjelölt és küldetését az Úrtól származtató fanatikus csatározása önmagában is bámulatos filmanyag lehetne, Forstert érezhetően nem érdekli más, minthogy kifaragja a „Machine Gun Preacher” esendő szentjének márványszobrát. Így a Géppisztolyos prédikátor sorra hagyja ki a felmerülő ziccereket, kezdve a címszereplő motivációjának és személyiségrajzának elnagyolásával, majd folytatva a felmerülő anomáliák – a hübrisz, a fanatizmus és a hit robbanékony kevercse egy AK-47-est lóbáló hillbillyben – szolid elmaszatolásával, miközben a bálványemelés hevében olyan mellékes apróságok sikkadnak el, mint a valódi Childers esete a fegyverkereskedelemmel. Forster prédikátora egydimenziós akcióhős, aki egy bő két órás Hallmark-tévéfilmben találta magát: a „true story” szorításában a cím által beígért akciópotenciál végképp elsorvadt, de csak néhány (ál)naiv közhely sarjadt a helyén. A Géppisztolyos prédikátor kikerüli a fejlett Nyugat afrikai szerepvállalásával kapcsolatos ellentmondásokat, hogy a játékidő végeztével csak annyi derüljön ki: a mozitermen kívüli világ még mindig teli van rossz helyekkel, és kész szerencse, hogy ilyen férfiak küzdenek a jobbításukért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10976