KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/december
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Láttam Tolnay Klárit sildes sityakban
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR FILM
• Enyedi Ildikó: A misztika vége Simon mágus
• Győrffy Iván: Csodák vására Misztikum a magyar filmben
• Győrffy Iván: Elvarázsolt kastély Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: Szentkuthy-mozi Elveszett irodalom
• Somogyi Marcell: Egy talált tárgy... Hajnóczy Péter
• Hajnóczy Péter: Akna a presszóban
• Reményi József Tamás: A tehetetlen kéz Császár István-filmek

• Dér András: Belső mozi, virtuális védelem Drogfilm
• N. N.: Drogfilmek
• Mihancsik Zsófia: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kecskeméti József: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kömlődi Ferenc: Tudattágítás, hedonizmus Timothy Leary és a pszichedelikus mozi
TITANIC
• Csejdy András: Semmi sem igaz, minden igazi Titanic fesztivál
• Forgách András: Boldog, boldogtalan Happy Together

• Galambos Attila: Kórház az egész világ Birodalom I-VIII.
• Bóna László: Gyógyítás, műholddal Dr. T.V.
VÁROSVÍZIÓK
• Antal István: Másodpercenként 24 kocka Az avantgarde New York
• Jakab Kriszta: Harapás a Nagy Almából Woody Allen
• N. N.: New York-filmek
KRITIKA
• Muhi Klára: De hát hol élünk? Sír a madár
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Démoni csapda
• Békés Pál: Nincs alku
• Mátyás Péter: Tökéletes gyilkosság
• Hungler Tímea: Furcsa pár 2.
• Harmat György: Nászok ásza
• Halász Tamás: Patriot
• Hatvani Tamás: Lost in Space
• Kömlődi Ferenc: Z, a hangya
• Tamás Amaryllis: Csenő manók
• Sulyok Máté: Mulan
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Az első mobil

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról

Csala Károly

 

Tavaly új sorozat indult a szovjet filmkönyv-kiadásban: A szocializmus világának filmvászna címmel. Alkotói portrékat, vázlatos kismonográfiákat szándékoznak megjelentetni ebben a szocialista tábor országainak kiemelkedő filmművészeiről. A sorozat kiadója a Szovjetunió Filmművészeinek Szövetsége. Mindjárt a második darab bennünket érint: Kovács András művészetéről ad áttekintést. (A címe: Kovács András filmrendező.) Az olcsó, fűzött könyvecske 30 000 példányban került a szovjet filmkedvelőkhöz.

Szerzője Alekszandr Sztyepanovics Trosin, fiatal kritikus. Személyével és írásművével kapcsolatban nehezen kerülhető el a máskülönben nem sokat mondó „rokonszenves” jelző; moszkvai találkozásunkkor kiderült róla, hogy tervezett munkásságának java részét épp a magyar filmművészet mélyebb megismerésének és megismertetésének kívánja szentelni, e célból nyelvünk tanulmányozásának is nekilátott. Könyvéből pedig kitűnik, hogy még a nyelv beható ismerete nélkül is képes volt alapos tájékozódásra viszonyainkban: nem pusztán magyar filmeket tanulmányozott figyelmesen, de a magyar szellemi élet egyéb területein sem járatlan, jól eligazodik hazai problémáinkban.

Természetesen választott tárgya, Kovács András eddigi életműve meg is kívánja az ilyesfajta részletesebb ismereteket. Hiszen – amint a könyvből is szépen kiderül – Kovács művének egyik legjelentősebb mozzanata az úttörő témakeresés és kiválasztás, az olyan publicisztikai témáknak művészi formába fogalmazása, amelyekről igazából rendszerint csak épp egy-egy új Kovács-film bemutatása nyomán kerekedett és kerekedik parázs vita a sajtóban. A történelmi önvizsgálat kérdéseitől a fiatalok „extázisáig”, Lukács György forradalmiság-fogalmától az új gazdasági mechanizmus és a demokrácia kapcsolatáig, a megalkuvás és hamis tudat kontra ésszerű kompromisszum és felelősségvállalás problémaköréig – mind-mind olyan téma, amely csak akkor nem válik egy „idegen” értelmezésében puszta morális, vagy ellenkezőleg, kizárólagosan politikai kérdésfelvetéssé, ha az értelmező csakugyan a konkrét magyar viszonyokhoz képes kapcsolni őket (ahogy Kovács András filmjeiben is kapcsolódik az egyén erkölcsi gondja-baja a konkrét jelen történelméhez). S Trosinról elmondhatjuk mindezt.

A művészi forma elemzése finom megfigyelésekben gazdag e könyvecskében; a „vitaforma”, a sok párbeszédes előadásmód és a képi megformálás viszonyának fejlődését is meggyőző megállapításokkal képes kommentálni – s ez nem is olyan csekélység, tekintettel rá, hogy Kovács András egész rendezői működésének leginkább vitára alkalmas, s a hazai szaksajtóban korántsem kimerítő alapossággal tárgyalt kérdését érinti ezeken a pontokon.

Mindent összevetve, nem felületes vázlat ez Kovács András munkásságáról, hanem csakugyan monografikus igényű és módszerű tanulmány, terjedelmében, persze, korlátozott, de gondolatmenetében teljes. Hozzájárulás a magyar film külhoni „hódításához”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7995