KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/december
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Láttam Tolnay Klárit sildes sityakban
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR FILM
• Enyedi Ildikó: A misztika vége Simon mágus
• Győrffy Iván: Csodák vására Misztikum a magyar filmben
• Győrffy Iván: Elvarázsolt kastély Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: Szentkuthy-mozi Elveszett irodalom
• Somogyi Marcell: Egy talált tárgy... Hajnóczy Péter
• Hajnóczy Péter: Akna a presszóban
• Reményi József Tamás: A tehetetlen kéz Császár István-filmek

• Dér András: Belső mozi, virtuális védelem Drogfilm
• N. N.: Drogfilmek
• Mihancsik Zsófia: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kecskeméti József: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kömlődi Ferenc: Tudattágítás, hedonizmus Timothy Leary és a pszichedelikus mozi
TITANIC
• Csejdy András: Semmi sem igaz, minden igazi Titanic fesztivál
• Forgách András: Boldog, boldogtalan Happy Together

• Galambos Attila: Kórház az egész világ Birodalom I-VIII.
• Bóna László: Gyógyítás, műholddal Dr. T.V.
VÁROSVÍZIÓK
• Antal István: Másodpercenként 24 kocka Az avantgarde New York
• Jakab Kriszta: Harapás a Nagy Almából Woody Allen
• N. N.: New York-filmek
KRITIKA
• Muhi Klára: De hát hol élünk? Sír a madár
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Démoni csapda
• Békés Pál: Nincs alku
• Mátyás Péter: Tökéletes gyilkosság
• Hungler Tímea: Furcsa pár 2.
• Harmat György: Nászok ásza
• Halász Tamás: Patriot
• Hatvani Tamás: Lost in Space
• Kömlődi Ferenc: Z, a hangya
• Tamás Amaryllis: Csenő manók
• Sulyok Máté: Mulan
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Az első mobil

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ébredések

Kovács Patrik

Awakenings – amerikai, 1990. Rendezte: Penny Marshall. Szereplők: Robert De Niro, Robin Williams, Julie Kavner. Forgalmazó: Bontonfilm. 121 perc.

A nyolcvanas évek alkonyán az Álomgyárban megsokasodtak a fogyatékkal élő hősökre koncentráló melodrámák (Egy kisebb isten gyermekei, Esőember). E trendvonalba illeszkedik Penny Marshall Ébredésekje is: a történet a visszahúzódó, ám jellemes kutatóorvosról, Malcolm Sayersről (Robin Williams) szól, aki új munkahelyén, egy bronxi klinikán a Parkinson-kór addig szinte ismeretlen válfaját diagnosztizálja betegeinél. Amazok öntudatlan, bénult állapotban vegetálnak, mígnem a lelkes doktor egy úttörő gyógyszer segítségével kiszabadítja őket az örök álom rabságából. A terápia első alanyával, Leonarddal (Robert De Niro) őszinte barátságot is köt, ám később kiderül: az előidézett javulás csupán ideiglenes.

Marshall nemesen konzervatív férfimelodrámája apránként mélyül el, ám már az expozíciótól kezdve folyamatosan csigázza a néző érdeklődését. Szerencsés, hogy mindvégig Sayers nézőpontján keresztül értesülünk az eseményekről: így a direktor egyrészt nem árusítja ki az emberi szenvedést, de a politikai korrektség bástyája mögé sem bújik. Az Ébredések ugyanis egyetemleges példázat az élet értékéről és súlyáról, továbbá a gyógyítás teremtő erejéről. Sayers büszke apaként bábáskodik szendergésükből felébresztett páciensei felett, s ezáltal ő maga is egyre nagyobb jártasságra tesz szert az emberi kapcsolatokban. E megindító tapasztalatcserét ragyogó, mély értelmű metaforák támasztják alá: Rilke A párduc című versének megidézése például kimagasló bravúr.

Ráadásul a második játékrészbe némi áthallásos rendszerkritika is vegyül: Leonardnak a kórház vezetősége elleni rebelliója szinte már a Száll a kakukk fészkére atmoszféráját idézi (korántsem véletlen, hogy maga a sztori 1969-ben, az amerikai hippikorszak és ellenkultúra zenitjén játszódik). Szerencsére Marshall direktor jobbára kerüli a szirupos, hatásvadász megoldásokat, és az egyszerű, de felkavaró üzenetet intelligensen tálalja, Williams pedig meggyőzően játssza újra a Holt költők társasága szelíd humanistáját, míg De Niro élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja e kisebb remekműben.

Extrák: Werkfilm és mozielőzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13471