KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/december
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Láttam Tolnay Klárit sildes sityakban
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR FILM
• Enyedi Ildikó: A misztika vége Simon mágus
• Győrffy Iván: Csodák vására Misztikum a magyar filmben
• Győrffy Iván: Elvarázsolt kastély Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Ágfalvi Attila: Szentkuthy-mozi Elveszett irodalom
• Somogyi Marcell: Egy talált tárgy... Hajnóczy Péter
• Hajnóczy Péter: Akna a presszóban
• Reményi József Tamás: A tehetetlen kéz Császár István-filmek

• Dér András: Belső mozi, virtuális védelem Drogfilm
• N. N.: Drogfilmek
• Mihancsik Zsófia: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kecskeméti József: Szertelen ország Magyar drogfront
• Kömlődi Ferenc: Tudattágítás, hedonizmus Timothy Leary és a pszichedelikus mozi
TITANIC
• Csejdy András: Semmi sem igaz, minden igazi Titanic fesztivál
• Forgách András: Boldog, boldogtalan Happy Together

• Galambos Attila: Kórház az egész világ Birodalom I-VIII.
• Bóna László: Gyógyítás, műholddal Dr. T.V.
VÁROSVÍZIÓK
• Antal István: Másodpercenként 24 kocka Az avantgarde New York
• Jakab Kriszta: Harapás a Nagy Almából Woody Allen
• N. N.: New York-filmek
KRITIKA
• Muhi Klára: De hát hol élünk? Sír a madár
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Démoni csapda
• Békés Pál: Nincs alku
• Mátyás Péter: Tökéletes gyilkosság
• Hungler Tímea: Furcsa pár 2.
• Harmat György: Nászok ásza
• Halász Tamás: Patriot
• Hatvani Tamás: Lost in Space
• Kömlődi Ferenc: Z, a hangya
• Tamás Amaryllis: Csenő manók
• Sulyok Máté: Mulan
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Az első mobil

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animációs stúdiók

Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.

A végtelenbe – és tovább!

Varga Zoltán

Vállalatvezetői kalauznak álcázott stúdiótörténet a Pixar műhelyéről.

 

Piros ellenfényben álló, szkafanderes sziluettfigura vezényel a Kreativitás Rt. könyvborítóján. Az animációs filmek kedvelői bizonyára rögtön felismerik: a Toy Story-filmek egyik emblematikus főhőse, Buzz Lightyear félprofilját látjuk. A Pixar Studio szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni a számítógépes animáció világméretű diadalútjának elindításában, a főáramlatbeli egészestés animáció – nem mellesleg dollármilliárdokat jövedelmező – átfazonírozásában, vagy a Disney-hagyományokat folytató hollywoodi mesélőkedv felfrissítésében. Míg a Pixarhoz feltehetőleg sokan elsősorban John Lasseter, Steve Jobs vagy esetleg George Lucas nevét asszociálják, a stúdió szárnyalásában meghatározó szerep jutott dr. Edwin Catmullnak is, akinek a tudomány – jelesül az informatika – felől vezetett az útja az animációsfilm-készítéshez. A Kreativitás Rt. olvasói a Pixar (s bő évtizede immár a Disney Animation) elnöke, Ed Catmull (és egy újságíró, Amy Wallace) kalauzolásában ismerkedhetnek meg az elmúlt 30 esztendő eseményeivel – s még régebbre kalandozva, a számítógépes (mozgó)képalkotás lefegyverző térhódításának előzményeivel is.

Catmull könyve mindazonáltal nem hagyományos értelemben vett filmtörténet, ami önmagában nem meglepő, hiszen egy stúdióelnök, nem pedig egy filmes szakíró számol be az előző évtizedek tapasztalatairól; ugyanakkor stúdiótörténetnek, intézménykrónikának sem nevezhető – sőt, bizonyos értelemben még csak nem is kimondottan „filmes könyv”. A Kreativitás Rt. módfelett szokatlannak tetsző könyvhibridet kínál (erre utal az alcím is: Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével), amennyiben a filmtechnikai és stúdiótörténeti fejtegetések alárendelődnek az üzlet- és vállalatvezetési tapasztalatok megfogalmazásának, a főnöki-vezetői szerepkör nyújtotta feladatok, sikerek és tévedések lajstromozásának – vagy inkább ötvöződnek velük. Az arány változó; nem mindig könnyű eldönteni, hogy filmes könyvnek álcázott üzletvezetési könyvvel van dolgunk, vagy fordítva. Catmull dédelgetett álma volt, hogy létrehozza az első, számítógéppel készült egészestés filmet, s miután ez valóra vált, az ezt lehetővé tevő kreatív vállalati kultúra fenntartását tűzte ki célul. Könyve azoknak az irányelveknek a dokumentációjaként is felfogható, amelyek az elmúlt évtizedek során felhalmozódtak ehhez a célkitűzéshez – ámde a legkevésbé sem száraz áttekintést olvashatunk, sokszor nagyon is messzire mutatóak a fejtegetések, egyes kérdéskörök például az észlelés filozófiájával kapcsolatos elméleteket is mozgósítják, s különösen szellemesek a filmkészítést metaforikusan megjelenítő „mentális modellek”.

Ha az animáció vagy a kortárs film iránt érdeklődő olvasókat első pillantásra talán eltántoríthatja ez a közelítésmód, aggodalomra semmi ok: bár egyes részekben egyértelműen a – máskülönben rendkívül rokonszenves – cégvezetői direktívák kirajzolódása kerül az előtérbe, a kötet mindvégig élvezetes lehet azok számára is, akik a mozgóképek rajongóiként veszik kézbe a könyvet. Az informatív részletekben gazdag, az olvasót magabiztosan vezető szöveg nem kifejezetten rövid – több mint 330 oldalas. Éppúgy megismerkedhetünk benne a Catmull pályakezdése tájékán kibontakozó képalkotói forradalommal, mint a már befutott stúdió munkafolyamatainak már-már rituális kellékeivel (ilyen például a fejlesztés alatt álló projektek megvitatása a főrendezőket tömörítő Agytröszt által); az első sikerek után megszilárduló vállalati identitás megtalálásának története hasonlóképpen elénk tárul, mint a Pixar és a Disney kettős vezetésének kihívása. Bár sok műhelytitokra is fény derül – kiváltképp érdekesek az egyes Pixar-alapművek, így a Némó nyomában vagy a Wall-E történetszövésének változásai, ezek miértje és mikéntje –, a kötet sorvezetőjét ezzel együtt is alapvetően a vállalatvezetési szempontok adják. A külső megjelenést és a szöveg tartalmi-nyelvi kidolgozását illetően egyaránt minőségi munkát üdvözölhetünk a Kreativitás Rt.-ben – méltó a Pixar-színvonalhoz.

 

HVG Könyvek, 2016.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 33-34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13218