KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Román Filmnapok

Koltai Ágnes

 

Augusztus 29–31-e között Román Filmnapokat rendezett a MOKEP. A programban Mircea Veroiu Meghalni az életért, Sergiu Nicolaescu A ring és Doru Nastase A Sárga Rózsa visszatér című alkotása szerepelt. Az 1941-ben született Mircea Veroiu 1970-ben szerezte meg rendezői diplomáját. Nagy feltűnést keltett az 1970-es tavaszi árvízről készített A víz, mint a fekete bivaly című egészestés dokumentumfilmje, amely az 1973-as Cannes-i fesztiválon elismerő oklevelet kapott. Társrendezője volt a Kőországi lakodalom (1974) és Az arany szelleme (1977) című filmeknek. Mozijainkban önálló rendezéseit is bemutatták, a Túl a hídont (1977), a Cirkusz a vadnyugatont (1981) és A kígyó jelét (1983). A programban szereplő Meghalni az életért (1983) a harmincas évek Romániáját mutatja be, főszereplői a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, illegális harcuk áll a film középpontjában.

A mai román film legismertebb rendezője Magyarországon Sergiu Nicolaescu. A kalandfilmjeiről híres Nicolaescu 19 filmjét vetítették nálunk. A román krimi atyja szívesen játssza el saját filmjei főszerepeit. Láthattuk A banditák alkonya (1975), Az utolsó töltény (1975), a Vádol a felügyelő (1975), a Halhatatlanok. (1976), az ítéletidő (1978), az Üldözés (1979), a Revans (1980), Az éneklő kutya (1981), a Csapda a tábornoknak (1982) és a Viadal (1983) című filmben. A ring (1983) egy bokszoló története; krimibe bújtatott dráma a kegyetlen ifjúkorról, a koncentrációs tábor kínjairól.

Doru Nastase A csontok útja (1981) és a Sárga Rózsa (1982) folytatását készítette el. A Sárga Rózsa visszatér (1983) a trilógia záródarabja; az 1848-as forradalmat megelőző években játszódó történelmi kalandfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6263