KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Biztos halál

Nagy Zsolt

 

Leginkább a néző számára. Az ok: két óra tömény unalom, bárgyú és hevenyészve összetákolt, innen-onnan elemelt patentekből építkező zavaros történet, kiszámítható fordulatok, sematikus színészi játék, röviden: egy nagyon rossz film. Ebbe ugyan még senki sem halt bele, de az már elgondolkodtató, hogy miért kényszerül a magyar közönség ilyen filmipari hulladékok fogyasztására, milyen megfontolásból került a mozikba egy ilyen film, amely a maga egzotikus köntösbe bújtatott semmit-mondásában és hiteltelenségében szinte alulmúlhatatlan. Nem tudom, van-e nagyobb szegénységi bizonyítvány egy rendező számára annál, hogy saját nemzeti kultúráját teszi – önkéntelenül – nevetség tárgyává, mégpedig a nyugati kommerszfilm legrosszabb hagyományait szolgaian másolva, tele bosszantó anakronizmussal, minden műfaji szabályt felrúgva. A film olyan könnyedén megy át egy jeleneten belül drámából burleszkbe, musicalbe vagy akciófilmbe, ahogy a kísérőzene összeállítója minden gond nélkül elegyít ragtime-ot, jazz-rockot vagy flamenco-t. Ha az eddigiekből még nem derült volna ki: egy japán(!) filmről van szó. Történeti és szociológiai elemzésekben visszatérő megállapítás, hogy a gyors modernizációs folyamatért a szigetország nagy árat fizetett, saját nemzeti identitását és hagyományait volt kénytelen feláldozni. Ebből a kizárólagos szempontból filmünk valóban hordoz értékeket, a fenti állítást ugyanis félelmetesen igazolja.

Maga a történet egyébként a császárság és a sóguni hatalmi harcok időszakában, a múlt században játszódik, de ennek a történelmi háttérnek az ürügy voltát mi sem bizonyítja jobban, mint a géppisztolyok és a sárkányrepülők szerepeltetése, miközben halkan szól a rock... A gonosz nyugati hódító (BMX) kerékpáros testőrségével együtt lemészároltatik, de az, amit megtestesít – az idegen elemek térhódítása – markánsan ottmaradt Japán mai arculatán, nem utolsó sorban éppen az ehhez hasonló filmekben. Manapság a Nyugat védővámokkal próbál gátat vetni a távol-keleti szigetország gazdasági expanziójának, mi viszont minden esztétikai mércét félretéve, bátran importáljuk a legsilányabb kacatot is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5266