KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Babette lakomája

Schubert Gusztáv

 

Babette a háborúból jön. A párizsi kommün után, férjét, fiát elveszítve menekül önkéntes száműzetésbe a zordon jütlandi partvidékre, hogy ott két szelíd vénkisasszony derék házvezetőnője és megkísértője legyen. Merthogy évtizednyi önmegtartóztatás után csak erőt vesz rajta délvidéki természete, igazi párizsi lakomával lepi meg puritán házigazdáit és pártfogoltjaikat. A lepényhalhoz, köleskásához, hidegvízhez szokott lutheránus gyomrokat teknősbékalevessel, tésztában sütött fürjecskével, Dom Pérignon pezsgővel és amontilladóval traktálni, ez bizony ördögi incselkedés. Nem az első az egyszerűségre szoktatott lelkészlányok életében. Az ördög kétszer is megjelent már nekik: egyiküknek fess lovastiszt képében, a másiknak egy bozontos szemöldökű francia hőstenor és alkalmi énektanár szájával ígérgetett fényes párizsi karriert. Mindkétszer alulmaradt. Babette lakomája az első sikeres ördögi kísértés. És egyben az utolsó is, mert immár nincs kit a szenvedélyek táncába vinni, a kisasszonykák élete elsuhant; tisztesen, szürkén, unalmasán. A kalandvágyó dán írónő, Karen Blixen szemében: jóvátehetetlenül bűnösen. Mert aki gyönyörtől, szenvedéstől megszeppenve távoltartja magát az emberektől, az nem is él, sorstalan, akár az angyalok. Így igaz, de lesz-e, aki a szüfrazsett kritikát a legmocskosabb század végén megszívlelheti. Innen nézve a két nővér eseménytelen élete nem bűnös mulasztás, hanem kivételes szerencse. A Babette lakomája gúnyos sors-anekdotából így lesz mára aranykori idill. A békebeli iróniához békeidő is kellene.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4408