KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek

Székely Gabriella

 

Piotr Szulkin sci-fi trilógiájának befejező darabját hat évvel ezelőtt rendezte. A Világok háborúja, az O-bi, O-ba után elkészült Ga-Ga – mint a főszerepet játszó Dániel Olbrychski magyarázza–a csecsemő gőgicsélésére utal. Olcsó kritikusi fordulat, mégis megkockáztatom, pontos az elnevezés, ami a film erkölcsfilozófiáját illeti. A megvásárolható, megváltható bűn és bűnhődés moráljának gyermekded példázata egy ismeretlen, feltehetően angol nyelvű bolygón játszódik, ahová a Földről küldenek rabokat, hogy bűntettüket megismételvén mindenki okulására a főtéren karóba húzassanak. Hősünk nem akar kötélnek állni, hiszen nem hivatásos gyilkos vagy bankrabló, politikai engedetlenség okán ült a földi börtönben (A film 1985-ben készült!) Nem fogadja el a felkínált földöntúli jókat sem, az örömlányok ölelését, a pezsgős dínomdánomot, csupán a kezébe csúsztatott vazelinkenőcsöt vágja zsebre, gondol a közelgő főtéri ceremóniára.

Egyéb hasonló ínyencségeket is kínál Szulkin a sci-fi kalandfilm izgalmai helyett: például a hot dogban főtt virsli gyanánt emberujjat körömmel; vagy egy torkot fojtogató felsővégtagot, amint éppen leszakad a törzsről, feltárja a váll izomzatának teljes anatómiai képét, és bilincsként ott fityeg véresen az áldozat nyakán...

A Ga-Ga bugyuta film, de legalább gusztustalan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4049