KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az esküdt

Tamás Amaryllis

A különös hangulatú „bioszobrokat” készítő, fiát egyedül nevelő Annie Laird – szabad akaratából – esküdt lesz egy minden hájjal megkent, ördögien agyafúrt maffiózó perében. Naivan úgy gondolja, hogy egyik legbecsesebb állampolgári joga, hogy véleményét (az esküdtszék tagjaként) szabadon kinyilváníthatja. A modern demokráciák alkotmányos gyakorlatának alapjogait azonban ismeri a gengszterfőnök is. Erre alapozza sátáni tervét, és egy bérgyilkost (Alec Baldwin) azzal bíz meg, válassza ki az esküdtek közül azt a személyt, akiről úgy véli, képes lesz számára kedvező irányba befolyásolni a per kimenetelét. A választás a mintapolgár Annie Lairdre esik (Demi Moore). A nő eleinte nem sejti, miféle kockázatos kalandba sodorja magát és környezetét. A bérgyilkos maga a megtestesült „gondolatrendőrség” – egyszemélyes Orwell-látomás. Kezdetben kifinomult pszichológiai módszerekkel dolgozik, egyre erőszakosabb „érvelése” nyomán azonban hősnőnk fokozatosan rádöbben kiszolgáltatottságára, és szakít a „demokratikus jogállamisággal” kapcsolatos gyermekded elképzeléseivel. Csapdára csapda, erőszakra erőszak a válasz. A sérelem – amely úgyszólván törvényszerűen éri politikai infantilizmusáért cserébe – önbíráskodásra kényszeríti, fia életének védelmében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=271