KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

David Lynch mint fotográfus, festő és szobrász már régóta közismert. A Cannes-i fesztiválon trombitásként is bemutatkozott, de hogy gitárfenomén volna, erről most hallunk először. Október 15-én jelenik meg az első Lynch-album. A „gépek, a tűz, a füst, az elektromosság ihlette” Blue Bob társszerzője John Neff, zeneszerző, hangszerelő, Lynch hangmérnöke. Az album tizenkét szerzeményéhez rövidfilmeket is forgattak: az elsőn (Thank You, Judge) Naomi Watts, a másodikon (911. Blue Bob) Laura Elena Harring szerepel. Ezzel párhuzamosan a Mulholland Drive DVD-je is elkészült: extrái között a legizgalmasabb: Lynch tíz kulcsa a film rejtélyeihez.

 

*

 

Kubrick soha meg nem valósult filmtervei közül alighanem a Napóleon hiánya a legfájdalmasabb. A rendező igazi Bonaparte-szakértővé képezve magát, harminc éven át gyűjtötte az erőt, hogy belevágjon a hatalmas vállalkozásba. Terve nem lesz teljes egészében az enyészeté: jövő év elején Christine Kubrick a hatalmas jegyzetapparátus szemelvényeivel kiegészítve megjelenteti a film forgatókönyvét.

 

*

 

Mira Nair indiai rendező és a Gosford Park forgatókönyvírója, Julian Fellowes Thackeray-adaptációra készül: a Hiúság vására forgatása ősz végén kezdődik Londonban, Becky Sharp szerepében az eddig főként súlytalan tinifilmekben szereplő Reese Witherspoonnal. Ugyancsak meglepő színészválasztással dicsekedhet a 2003 elején elkészülő Jules Verne-feldolgozás, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül: a főszereplő Jackie Chan egy kínai ékszertolvajt alakít, aki a híres londoni gentleman oldalán utazza körül a földgolyót.

 

*

 

A brit Sight and Sound 1952 óta ötödször, idén is feltette a kérdést a világ számos rendezőjének és kritikusának a filmtörténeti toplistát illetően. Az élen nagy fölénnyel az Aranypolgár végzett, akárcsak az utóbbi három alkalommal, mögötte az összesített listán a Szédülés és a Keresztapa következik. Rendezőként a legtöbb szavazatot Welles és Hitchcock mellet Fellini kapta, ám csupán Stanley Kubrick és Kurosawa került fel több filmmel a két élmezőnybe (Dr. Strangelove és 2001. Űrodisszeia, illetve A hét szamuráj és A vihar kapujában). Némafilm csupán a kritikusoknál került az első tízbe (a Patyomkin páncélos és a Virradat a megosztott 7. helyen). Buñuel, Pasolini, Bresson, Tarkovszkij vagy Antonioni neve – meglepő módon – egyik listán sem szerepel, Godard és Bergman csupán a Legjobb Rendezők közt ért el helyezést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2696