KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gyémánthajsza

Roboz Gábor

Siberia – amerikai, 2018. Rendezte: Matthew Ross. Írta: Scott B. Smith. Kép: Eric Koretz. Zene: Danny Bensi és Saunder Jurriaans. Szereplők: Keanu Reeves (Lucas Hill), Ana Ularu (Katja), Pasha D. Lychnikoff (Borisz), Boris Gulyarin (Pjotr). Gyártó: Company Films. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 104 perc.

 

Hollywoodi sztárszínészt kelet-európai helyszíneken látni különleges mozinézői örömforrás, Keanu Reevest legújabb produkciójában ráadásul még oroszul beszélni is halljuk, akit azonban ezek az összetevők nem csigáznak fel, annak ezúttal be kell érnie a filmkatasztrófa-turisták kárörömével. A Gyémánthajsza hivatalos egymondatos szinopszisa mintha akaratlanul is leleplezné, hogy a száz hosszú percen át tartó produkció mögött gyakorlatilag semmilyen épkézláb koncepció nem volt: miután egy amerikai gyémántkereskedő orosz társa eltűnik, a férfi Szibériába utazik, hogy megkeresse, de inkább szerelmi viszonyba kezd egy nővel.

Amikor saját regényeinek filmmé adaptálásáról volt szó, Scott B. Smith húsz éve kimagasló munkát végzett (Szimpla ügy), tíz éve erős közepest (A romok), a forrásmű nélküli idei egészestés írásakor azonban mintha mindent elfelejtett volna a szakmáról. Pályakezdők forgatókönyveire jellemző információadagolási problémák keverednek hol papírízű, hol bárgyú párbeszédekkel, miközben tényleg nem túlzás annyival összefoglalni a cselekményt, hogy különböző bűnözők vadásznak benne valamilyen gyémántra, és ezzel párhuzamosan kialakul egy jóindulattal is elnagyolt románc. A filmkritikusból lett rendező Matthew Ross magabiztos noirdebütje (Frank and Lola) után ezúttal nem vállalt szerepet a forgatókönyvírásban, és Scott alapanyagából talán még sokfilmes rutinnal sem tudott volna várat építeni. Romantikus thrillerében még a műfajhibridek szenvedélyes rajongóinak is nehéz bármi valóban értékelhetőt találni, így nézőként vagy a fent említett örömök maradnak, vagy a filmnézés halálát jelentő találgatás arról, hogy vajon mi történhetett a forgatáson.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13867