KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Venom

Huber Zoltán

Venom – amerikai, 2018. Rendezte: Ruben Fleischer. Írta: Scott Rosenberg, Jeff Pinker és Kelly Marcel. Kép: Matthew Libatique. Zene: Ludwig Göransson. Szereplők: Tom Hardy (Eddie), Michelle Williams (Anne), Riz Ahmed (Drake), Reid Scott (Dan), Jenny Slate (Skirth). Gyártó: Marvel Entertainment / Columbia Pictures / Avi Arad Productions / Tencent Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 112 perc.

 

A pattanásos, mutáló olvasóknak fejlesztett Pókember legizgalmasabb nemezise a fekete parazita uralta Eddie Brock alakja. A nyáladzó Venom töretlen népszerűségének titka, hogy a fehér ragacsot lövöldöző Peter Parkernél is erőteljesebben reflektál a kamaszkor sötét rettenetére. A jó és rossz oldalon is randalírozó lény a brutális hangulatváltások, a destruktív vágyak és a nagybetűs éhség karaktere, morbid vagánysággal és irigylésre méltó magabiztossággal vonzóvá téve.

Az izgalmas figura a kézenfekvő tinifilmtől a testrablós horroron át a vérbő szatíráig sokféle feldolgozást elbírna, ám a Marvel felbukkanó logója nem hagy kétséget a csapásirányt illetően. Igaz, a mainstream képregényfilmek kremlinológusai feljegyezhetnek néhány fontos apróságot. Kevesebb a rajongósimogatás és elmarad a romboláspornó, a jogokat birtokló Sony pedig egyelőre nem csatornázza be a karaktert a piros testvér központi univerzumába.

A film sok időt szán a szereplők előtörténeteire és minden ízében a régi vágású hibrid akciókat idézi, csak épp nem a jó értelemben. A B-filmes hangulatokat a vad szertelenség helyett a következetlen cselekmény- és karakterépítés szavatolja. A sztori ide-oda ugrál a légből kapott fordulatok között és erővel próbál érdekes lenni, kevés sikerrel. A Zombieland sikerreceptjét újrázni most is képtelen Ruben Fleischer a második félidőben talál csak rá a poénokra, a legtöbb ziccerét sorra kihagyja. A messiás-komplexusos gonosz Elon Musk alteregójaként működne, a bukott újságíróba bújó szupererő pedig a sajtó jelenlegi helyzetére reflektálna, de egy képregény-licensz ma túl értékes nyersanyag a merészebb kilengésekhez. A gyártó parazitaként szívná ki a stábból az invenciót, az elvárt óvatosság azonban bénító. Egyedül Tom Hardy hozza a lehengerlő intenzitását és túlnyomórészt rajta múlik, hogy a film többé-kevésbé szórakoztató.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13863