KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)

Gelencsér Gábor

Körhinta, 1955. Szereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre, Szirtes Ádám. 90 perc.

Hannibál tanár úr, 1956. Szereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Greguss Zoltán. 88 perc.

Édes Anna, 1958. Szereplők: Törőcsik Mari, Mezey Mária, Fülöp Zsigmond. 84 perc.

Két félidő a pokolban, 1961. Szereplők: Sinkovits Imre, Garas Dezső, Márkus László. 120 perc.

Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság.

 

Fábri Zoltán születésének centenáriumára méltó módon jelent meg filmjei gyűjteményes kiadásának első doboza. A négy filmet, egy extra lemezt és kísérőfüzetet tartalmazó kiadvány külső megjelenésében is szép, a füzet informatív, az extra tartalom sokszínű (ráadásul minden angolul is elérhető, így a vállalkozás a nemzetközi piacon is versenyképes), a legszebbek azonban a digitálisan restaurált képpel és hanggal közreadott filmek. Nem túlzás azt állítani, hogy újranézésükkor olyan érzésünk lehet, mintha a bemutatón ülnénk egy premiermoziban. Pedig igen régi, hatvan év körüli művekről van szó. Hogy mit sem avultak, az a gondos restaurálás mellett Fábrinak köszönhető: első, s talán legjelentősebb, de biztosan legegységesebb stíluskorszakának legmaradandóbb filmjei kerültek a válogatásba, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna és a Két félidő a pokolban. Az 1955 és 1961 közötti igen intenzív pályaszakaszból így csak a rendezőre kevéssé jellemző vígjátéki kitérő, a Bolond április, valamint a korai stílushoz kapcsolódó, ám az akkori filmek értékétől elmaradó Dúvad hiányzik a reprezentatív összeállításból. A Két félidő…-t követő Nappali sötétséggel pedig már új korszak kezdődik a magyar film történetében és Fábri életművében egyaránt.

A négy film közül az első három különös erővel képviseli Fábri művészetének szerzői kézjegyét, az expresszionista stílust. A Két félidő… már visszafogottabb, s ezáltal modernebb fogalmazásmódot mutat, noha ebben is erősek a fény-árnyék kontrasztok, sokszor váratlanok a nézőpontok, dinamikusak a plánváltások. S ennek a filmnek annyiban is sajátos a helyzete, hogy nem irodalmi mű nyomán készült – egyetlenként Fábri jelentősnek tekinthető munkáinak sorában. Az viszont mind a négy filmet – és az életmű valamennyi darabját – összekapcsolja, hogy bennük a rendező alaptémájáról, a hatalomnak, a történelemnek kiszolgáltatott kisember drámájáról mesél. Megtekintésükkor mégsem az egyébként fontos – és máig aktuális – jelentésre figyelünk elsősorban, hanem különös módon az ismerős képekre, amelyek miatt felejthetetlenek ezek a filmek: a körhinta és a lakodalmi tánc szédületére, az amfiteátrumi nyomasztó magányra, Anna lázálmára, a sivár focipályára. Egy rendezői életműben a gondolatiság mellett legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – bizonyos képek, beállítások, jelenetek emlékezetünkbe égett nyoma, akár jelentésük, kontextusuk nélkül, mintegy emblémájaként az alkotói látásmódnak. S ilyenekből e négy filmben jónéhány akad. Mindezek most újra megerősödhetnek bennünk ­– a filmek első nézőiben pedig, mert hogy a kiadványnak köszönhetően remélhetőleg számosan akadnak ilyenek is, felejthetetlen emlék(kép)ként születhetnek újjá.

Külön bekezdést igényel az extralemez gazdag tartalma. A próbafelvételek nemcsak „filológiai” érdekességet nyújtanak, hanem felhívják a figyelmet a színészi tehetségen túl a rendező szereposztói éleslátására is. A két korabeli híradó lakonikusan, ám annál sokat mondóbban írja le a filmek készítési körülményeit: 1955 újra az ötvenes évek elejét idéző bornírt politikai hangulatát, illetve az 1956-os forradalom előhangját. Az újonnan forgatott anyagok riportalanyai pedig a restaurálás műhelytitkai mellett a mozi iránti szeretetükről és tiszteletükről is vallanak. Legalább annyira jó nézni és hallgatni őket, mint a régi magyar filmeket.

Extrák: Körhinta próbafelvételek, Békekölcsön (Magyar Filmhíradó, 1955/39/6), Hannibál tanár úr próbafelvételek, Hannibál tanár úr előzetes, Rajk László és társai temetése (Magyar Filmhíradó, 1956/41/9), Édes Anna próbafelvételek, A Filmarchívum és a Filmlabor kulisszái mögött (Körhinta restaurálás), „Repülünk, Mari!” – Szabó István Fábri Zoltánról, Hősök voltak – Csukás Sándor operatőr Fábri Zoltánról és Szécsényi Ferencről, A szabadság léggömbjei (kísérőfüzet, összeállította: Fazekas Eszter).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13509