KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Közöttünk az űr

Pápai Zsolt

The Space Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Peter Chelsom. Szereplők: Gary Oldman, Asa Butterfield, Carla Gugino. Forgalmazó: ADS Service. 121 perc.

Az ötlet nem rossz: újragondolni a Mars-expedíciókat tárgyaló filmeket, és arról mesélni, hogy mi történik, ha egy ember onnan jön ide felfedezőútra, nem pedig fordítva. A Közöttünk az űr hőse a tizenhat éves Gardner Elliot (Asa Butterfield – ő volt a leleményes Hugo Scorsesenél), aki még a Földön fogant, de asztronauta édesanyja a vörös bolygón szülte meg őt. A születése egyúttal az édesanyja halálát jelentette, ezért a Mars-misszió tagjai nevelik fel, a kamaszfiú azonban unja magát a mesterséges térben, ezért a Földre szökik, hogy ott a még a Marson csetelve megismert barátnőjével ámokfusson, és megpróbálja felkutatni soha nem látott apját.

Az alapötlet nem csak azért remek, mert új látásmódot ígér, hanem azért is, mert sok irányba nyitható és számos műfaj felé elkormányozható. A Mentőakció inspirációját mutató sci-fiből könnyen tinithrillerré, abból pedig road movie-vá alakítható, miközben persze a Spielberg-féle A.I. nyomvonalán haladó coming-of-age-meseként is megállja a helyét. Ráadásául a rákos fiatalokat bemutató filmek (Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Fifti-fifti) vonulatát felidézve melodrámai ízek is hozzákeverhetők a sztorihoz, hiszen Gardner halálra van ítélve a Földön, a teste ugyanis nem bírja a helyi viszonyokat. Elvben tehát nagyon sok regiszteren szólalhatna meg a mozi, izgalmas hangulat- és műfajkavalkád is lehetne akár, azonban nem váltja be a reményeket. Ugyan nincs híján némi bájnak, de a fordulatai bicebócák, a dialógusai túlírtak, a tempója rossz, továbbá Peter Chelsom rendező (Az óriás, Szerelem a végzeten, Hector a boldogság nyomában) a műfaji lehetőségekkel sem tud élni, tétován bukdácsol a klisék között. Az igazat megvallva még akkor jobb a film, amikor közhelyes, amikor viszont eredetieskedőbb (mint például a hősünk és szerelme légi kalandját elmesélő jelenetben), akkor már-már kínos és ostobácska.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13466