KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ötödik kerék

Nevelős Zoltán

L’ultima ruota del carro – olasz, 2013. Rendezte: Giovanni Veronesi. Írta: Ugo Chiti. Kép: Fabio Cianchetti. Szereplők: Elio Germano (Ernesto), Alessandra Mastronardi (Angela), Ricky Memphis (Giacinto), Sergio Rubini (Fabrizio). Gyártó: Fandango / Ogi Film. Forgalmazó: Cinenouvo Kft. Feliratos. 112 perc.

 

Vagy egy tucat kevéssé emlékezetes komédia után Giovanni Veronesi ismét az olasz vígjátékok nemes, de már rég megfakult hagyományait igyekszik feleleveníteni egy kisember életének szűk két órába foglalt elbeszélésével. Ernesto számára az apja árnyékában eltöltött gyermekkor után – húszas éveiben is kárpitos apja segédjeként dolgozik – az jelenti önállóságának kezdetét, hogy sikerül megszereznie – egy családi jótevő közbenjárásával – egy sokak által áhított fix állást, amire teljesen alkalmatlan. Végül bútorszállító vállalkozóként áll a maga lábára, de amikor egészségügyi okból váltania kell, ismét egy összeköttetés adta lehetőség segíti ki: egy gyanús üzelmeket folytató cég lótifutija lesz.

Az Az ötödik kerék háttérben időről időre feltűnnek az olasz közélet jelentős eseményei Aldo Moro meggyilkolásától az 1982-es focivilágbajnoki győzelmen és Craxi bukásán át a Berlusconi-éráig. Mindez elsősorban az olasz közönség számára jelent nosztalgikus töltést és „mindez rólunk szól”- élményt, habár a közéletet behálózó korrupció témája a protekcionizmusban szintén jeleskedő magyar társadalomban is ismerős lehet. Az ambiciózus vállalás, egy élettörténetbe sűríteni egy nemzet majdnem fél évszázados történelmét, végül nem lép túl a múltidézés nosztalgiáján és a politikai-társadalmi átalakulások jelzésszerű felvillantásán; a katartikus fordulatot Veronesi és írótársai maguk is kisemberünk személyes fejlődéstörténetéből bontakoztatják ki. Ahogy Ernesto jóformán egyetlen jó húzása az életben a párválasztás volt, amikor egy elképesztően balga udvarlás után sikerül elvennie a szép, kedves, de hozzá illően butuska Angelát, úgy a keserédes történet végkifejlete is a családi boldogságban talál nyugvópontot egy banális, de jószándékú tanulsággal. Elio Germano a főszerepbeli remek alakítása mellett olyan veterán nagyságok, mint Sergio Rubini és Alessandro Haber epizódalakításai emelik a produkció fényét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11894