KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vasember 2

Sepsi László

­Iron Man 2­ – amerikai, 2010. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Justin Theroux. Kép: Matthew Libatique. Zene: John Debney. Szereplők: Robert Downey Jr. (Vasember), Don Cheadle (Rhodes), Gwyneth Paltrow (Pepper), Mickey Rourke (Whiplash), Scarlett Johansson (Fekete Özvegy). Gyártó: Paramount / Marvel. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A mozivásznakon minden konkurenciájánál sebesebben hízó Marvel-univerzum immár kétségbevonhatatlanul új origópontot kapott: az izzadtságszagba fulladt Pókember-trilógia és a maguk módján bájosan infantilis Fantasztikus Négyes-filmek éppúgy háttérbe szorultak Tony Stark kalandjai mögött, ahogy a gyerekbetegségeit csak a Farkas-spin offra leküzdött X-men-franchise sem volt képes elég erős fundamentumot biztosítani ahhoz, hogy elbírja egy csaknem félévszádos popmitológia terhét. Mint a 2008-as A hihetetlen Hulkban való feltűnése is mutatja, immár Robert Downey Jr. és Tony Stark figurája a vasbeton alapzat, amelyre egy egész fantáziabirodalmat lehet építeni – lásd még ez ügyben a jelen epizódból kígyózó utalások armadáját.

A képregényfilmek Mozartja – az első rész Iron Mongeréhez hasonlóan – a fegyvergyártó Justin Hammer személyében egyrészt ezúttal is egy többszörösen megalázott Salierit kap ellenfeléül, viszont kétségtelen, hogy Jon Favreau filmjének igazán nagy durranása Mickey Rourke és az általa alakított Whiplash. A Vasember 2 Sam Rockwell szórakoztató ripacskodása ellenére is elsősorban a két hajdani drogos-alkoholista method actor mozija: Whiplash és Vasember alakjában az utóbbi években diadalra indult két rehab utáni színészimázs küzd meg egymással. De Downey Jr./Tony Stark nem csupán állatias ellenfelét és szövetségeseit gyűri maga alá a cselekmény végére, de magát a filmet is: one-man-show-jának köszönhetően a Vasember 2 előzményénél is látványosabban redukálja jelzésértékűvé a képregényfilmek toposzait. Rourke belépőjén túl szinte minden jelenet alárendelődik a címszereplő és a páncélja alatt rejlő színész személyiségének, aki öntörvényűségének kivetüléseként mágnes módra szervezi maga köré a Vasember 2 világát, legyen szó akár a zsánerszabályok meglazításától, akár az akciószekvenciák háttérbe szorításáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10164