KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az erdei fantom

Alföldi Nóra

The Burning – amerikai, 1981. Rendezte: Tony Maylam. Szereplők: Brian Matthews, Leah Ayres, Brian Backer. Forgalmazó: Ultrafilm. 88 perc.

Keresve se találhatnánk markánsabb zsánert a slashernél, ráadásul igen tetszetős örökségeket tudhat magáénak: a hetvenes évek exploitation hullámából valamint Hitchcock Psychójából sarjad, vérének konzisztenciáját az olasz giallo sűríti. Antagonistái kiűzték a természetfelettit a horrorból, a közönség pedig zsigeri vágyainak (szex és erőszak) maximális kielégítése végett emelte szinte minden darabját a kult-mennyországba. Külön öröm, hogy mizantróp hangvétele és gátlástalan, kizsákmányoló-gesztusai miatt a műfajra ráhúzható minden, ami rossz volt a nyolcvanas években; mindennél beszédesebb a művek szeriális, egy srófra járó logikája (szex és erőszak), a kaszabolásra ítélt pöffeszkedő pubertáskorúak csökött világképe (szex és erőszak), valamint a mindenféle szúró-vágó eszközzel felszerelkezett néma gyilkológépek konzervatív mentalitása, frusztrációinak háttere (szex és erőszak).

Az erdei fantom hörgő, gigantikus ollójával testeket intim helyeken szurkáló Cropsyja egy nyári táborban vesztette el emberi küllemét, egy balul elsült kamaszcsíny következtében testfelszínének 100%-án megégett, arca helyén rongyos heg-textúra éktelenkedik. Pár plasztikai sebészeten és elmeosztályokon eltöltött év után visszatér a tett helyszínére, hogy kiélje minden vérszomját, hiszen a tábor azóta is hemzseg a kanos kisfiúktól és térdzoknis, melltartót nem viselő, ám sokat zuhanyzó lányoktól.

Cropsy története nem újdonságértékével hat, vitathatatlan azonban, hogy apró meglepetésekkel szolgál – szinte minden női hősnek képkeretbe kerül a cicije, több a szex, mint a művér, hiányzik belőle a final-girl, a cenzorok pedig annak idején a féltucat nem ivarérett kiskorú lemészárlása miatt fanyalogtak. A film igazi különlegességét alkotói jelentik, Az erdei fantom a Weinstein fivérek egyik első munkája – szokatlan mozzanat ez egy olyan producerpárostól, akik később a szolid midcult- és indie-filmek aranykorát hozták el; másik oldala az éremnek, hogy Tarantinót is ők fedezték fel, sőt a filmbizniszben féktelen mohóságuk és harsány gátlástalanságuk is közismert.

Extrák: Eredeti előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10159